„A szankciók visszavonása csak az Európai Unió egyhangú jóváhagyása esetén lehetséges, ez azonban  nem fog megtörténni addig, amíg nem teljesítik a minszki megállapodásokat” – mondta Juha Petri Sipilä finn miniszterelnök – írja a RIA Novosztyi. A finn politikus szkeptikusan nyilatkozott, mondván, hogy nincsen előrehaladás az említett megállapodások végrehajtásában.

2015. február 11-12-én tartották meg a normandiai négyek találkozóját Minszkben, amelynek az ukrajnai konfliktus rendezése volt a célja. A 16 órás tárgyalás eredményeként az orosz, ukrán, német és francia államfők aláírtak egy dokumentumot, amely az ukrajnai tűzszünet megteremtését célozta megvalósítani.

A Reuters hírügynökség meg nem nevezett diplomáciai forrásokra hivatkozva pénteken írta meg, hogy az Európai Unió a szankciók hat hónappal való meghosszabbítására készül az európai vezetők december 15-i brüsszeli találkozóján.

Korábban az Európai Unió egy magas rangú képviselője jelentette ki, hogy hétfőn az Unió tagállamainak külügyi vezetői nem fogják megvitatni az oroszellenes szankciók további sorsát. Azt is hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban zajlik az előkészítő munka.

Az Európai Unió tagjai nem egységesek a korlátozó intézkedések meghosszabbítása tekintetében. Egy sor ország, köztük Görögország, Olaszország, Spanyolország, Finnország és Magyarország úgy gondolják, hogy a szankciók nem célszerűek.

A Kreml abszurdnak tartja, hogy a nyugati szankciókat összekötik a minszki megállapodások ukrajnai megvalósításával, minthogy Oroszország nem tartja magát a konfliktusban érintett félnek és a donbasszi rendezésről szóló megállapodások alanyának.

Az orosz-nyugati kapcsolatok az ukrajnai helyzettel kapcsolatban romlottak meg. Az Európai Unió országai kezdetben fizikai személyek ellen vezettek be szankciókat, később pedig egyes szektorokat korlátozó intézkedéseket hoztak, melyek a gazdaság egész iparágait érintik. Válaszul Oroszország korlátozta az élelmiszeripari termékek behozatalát az EU országaiból. Azóta az Unió rendszeresen meghosszabbítja a szankciókat, legutóbb 2017 január végéig.

Viktor Muzsenko, az ukrán vezérkar parancsnoka arról beszélt, hogy milyen lehetséges veszteségekkel kellene szembenéznie a hadseregnek abban az esetben, ha egy külső támadást kellene visszavernie. A Golosz Ukrainivel folytatott beszélgetése során hangsúlyozta, hogy egy ilyen agresszió valószínűsége létezik, méghozzá Oroszország irányából - írja a Lenta.ru.

„Számításaink és prognózisaink során egy tíznapos, nagyméretű agresszió visszaverését vettük alapul. Úgy számolunk, hogy ilyen esetben az összveszteség elérheti a 10-12 ezer embert” – mondta.

Muzsenko rémisztőnek nevezte ezt a számot, és a Kelet-Ukrajnában végrehajtott úgynevezett terroristaellenes hadműveletben részt vevő fegyveres halottak számaival hasonlította össze. A parancsnok elmondása szerint a fegyveres konfliktus 2,5 éve alatt 2636 katona vesztette életét, ebből 2148-an haltak meg a harcokban.

A parancsnok azt is kijelentette, hogy egy nagyméretű támadás esetén Kijev kénytelen lesz új katonai alakulatokat felállítani, valamint kiegészítő csapatokat felfejlődtetni a potenciálisan veszélyes irányokban.

December 5-én Muzsenko arról beszélt, hogy Ukrajnát minden irányból veszély fenyegeti. „Nem csak keletről. Az orosz csoportosulások támadásait várhatjuk észak, nyugat, és dél, a Krím felől is, ahol az oroszok jelentős támadóerőt összpontosítottak” – figyelmeztetett. Ugyanakkor a vezérkari főnök kifejezte véleményét, hogy Oroszország hatalmas veszteségeket fog szenvedni, amennyiben fegyveres konfliktusba keveredik Ukrajnával.

Kijev és Moszkva viszonya rendkívül rosszra fordult, miután 2014 márciusában a Krím egyesült Oroszországgal, majd áprilisban megkezdődött a donbasszi konfliktus. Ukrajna rendszeresen azzal vádolja Oroszországot, hogy az fegyveres tevékenységet folytat szomszédja délkeleti területén, Moszkva viszont cáfolja ezeket a vádakat arra hivatkozva, hogy az ukrán félnek nincsenek bizonyítékai.

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök arról beszélt, hogy amikor Kazahsztán területe a gyarmatosító Oroszország része volt, akkor „a föld minden kincsét kivitte” a cári adminisztráció – írja a Lenta.ru. „A cári Oroszország idejében a föld minden kincsét kivitték, nekünk meg itt hagyták a feltúrt földet és arra kényszerítettek minket, hogy port nyeljünk. Országunk belsejében még utak sem voltak. De most látták, hogy milyen vasutat indítottunk útjára? Korábban nem volt ilyen, hiszen gyarmat voltunk” – mondta Nazarbajev az „Altin szapa” elnöki díj győzteseinek kitüntetésén.

Azt is hangsúlyozta, hogy köztársasága gazdasági tekintetben is fejlődik. „Nem állunk meg: gigantikus vállalkozásokba kezdünk, új munkahelyeket hozunk létre, modern gyárakat. Ki csinál most ilyet a világban? Melyik állam? Nincs ilyen.” – mondta.

Ezen felül kifejezte meggyőződését, hogy Kazahsztánban egy „nagy nép” él. „Önök pedig mindannyian ennek a képviselői” – fordult a jelenlévőkhöz.

November 25-én Nazarbajev kijelentette, hogy nem látja szükségesnek a főváros nevének megváltoztatását. Korábban, szintén novemberben Kuanis Szultanov parlamenti képviselő javasolta, hogy nevezzék át Asztanát oly módon, hogy az tartalmazza Nurszultan Nazarbajev nevét.

Nazarbajev több mint húsz éve vezeti Kazahsztánt. Elnökké választása előtt a helyi kommunista párt központi bizottságának első titkára volt, jelenleg negyedik elnöki ciklusát tölti. Nazarbajev magáénak tudhatja a „nemzet vezetője” címet, amely garantálja családja számára a büntetőeljárások alóli mentességet, valamint büntetéssel fenyegeti azokat, akik „befeketítik” életrajzát.

Petro Porosenko szerint a Szovjetunió, amely 25 évvel ezelőtt hivatalosan megszűnt, valójában még mindig létezik. Ezt azon a fórumon jelentette ki, amelyet az ukrán függetlenség Lengyelország általi elismerésének 25. évfordulójára tűztek ki – írja a Lenta.ru.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kijelentését, miszerint a Szovjetunió 25 évvel korábban a Białowieża-erdőben megszűnt létezni, Porosenko az alábbiakkal kommentálta: „Ne higgye. A Szovjetunió nem a dokumentumokban vagy a Białowieża-erdőben van jelen, hanem a fejekben. Ebben az értelemben pedig a Szovjetuniót a mai napig nem temették el, és Ukrajna most azért harcol, hogy ez megtörténjen.”

Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy az elmúlt 25 évben Ukrajnában megerősödött az a vágy, hogy eltávolodjanak attól, ami a Szovjetunióban volt. „A szovjet gyarmati múlt régi és új verziói egyáltalán nem nekünk valók. A mi célunk az egyesült Európa” – jelentette ki.

A jelenlegi ukrán hatalom nem egyszer jelentette már ki, hogy az európai integráció útján halad. November 30-án azonban Irina Gerascsenko, a Legfelsőbb Rada elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy az ország lakossága csalódott ebben az ideában, mivel az Európai Unió a mai napig nem adta meg Ukrajnának a vízummentességet, valamint a társulási megállapodást sem ratifikálta.

1991. december 8-án Oroszország, Ukrajna és Belorusszia Viszkuliban aláírták a Szovjetunió megszűnéséről, valamint a FÁK létrehozásáról szóló megállapodásokat. Utóbbi szervezethez 1991. december 21-én Alma-Atában csatlakozott a többi volt szovjet tagállam (Grúziát és a három balti országot kivéve).

Elnöki ügyvezetők, az FSZB, a Védelmi és a Belügyminisztérium munkatársai veszítették el pozíciójukat.

Vlagyimir Putyin felmentette tisztségéből az FSZB, a Védelmi és a Belügyminisztérium néhány magas beosztású munkatársát, de így járt néhány elnöki ügyvivő is – írja a TASZSZ a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva.

Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár pontosítása szerint a döntés azzal áll összefüggésben, hogy ezeket a személyeket megválasztották az Orosz Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjai közé. Mindez az orosz elnök ellenkező értelmű ajánlása ellenére történt. „Igen, ez így van” – mondta Peszkov a TASZSZ azon kérdésére, hogy van-e köze a két esetnek egymáshoz.

Felmentették tisztségéből Vaszilij Hrisztoforov altábornagyot, aki az FSZB levéltári állományát vezette. Emellett elbocsátották őt a katonai szolgálatból is, mivel elérte az életkori maximumot.

Saját kérésére felmentették hivatalából Konsztantyin Kotyenko elnöki ügyvezető-helyettest is. Ő vezette az Egészségügyi Főigazgatóságot.

Alekszandr Fiszunt szintén saját kérésére mentették fel. Ő vezette a Védelmi minisztérium Katonaorvosi Főigazgatóságát. Saját akaratából mentették fel Alekszandr Szavenkovot, aki a Belügyminisztérium helyettes vezetőjeként a minisztérium Nyomozati Ügyosztályát irányította.

Putyin a múlt héten kérte meg Vlagyimir Fortovot, az Akadémia elnökét, hogy világosítsa fel, miért választottak meg néhány hivatalnokot az Akadémia tagjai közé az ő javaslata ellenére.

„Gondolom köteles leszek megadni nekik a lehetőséget, hogy a tudománnyal foglalatoskodjanak, mert mindent összevetve a tudományos tevékenységük sokkal fontosabb, mint valamiféle rutinszerű adminisztratív kötelezettség elvégzése a hatalmi és igazgatási szervekben” – mondta Putyin.

Idén összesen 14 hivatalnok vált az Akadémia tagjává, köztük a már felmentett Alekszandr Fiszun.

A sínek felett hajtott végre egy szaltót egy extrém sportoló a moszkvai metróban - írja a Lenta.ru. A fiatalember éppen csak elkerülte az ütközést az érkező metrókocsival. A trükk videofelvételét a 360 tévécsatorna honlapján tették közzé. Az esemény a Polezsajevszkaja állomáson történt. A felvételt egy hónappal ezelőtt készítették, ám csak most osztották meg.

Az orosz hírportál fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem javasolja az ugrás megismétlését.

Viktor Janukovics volt ukrán elnök előre megtervezett provokációnak nevezte a 2013 novemberi majdani eseményeket, hangsúlyozva, hogy a tüntetés szétkergetésére tett próbálkozás a hatáskörök túllépését jelentette a Berkut munkatársai részéről – írja a TASZSZ.

„Ez egy megtervezett provokáció volt, ugyanis akkorra (a Majdanon) szinte nem voltak diákok, néhányan voltak. Akkor egyszerűen megjöttek a radikálisok, akiknek nem tetszettek az események, és elkezdték provokálni a Berkutot. Véleményem szerint a Berkut túllépte hatáskörét, de ez az én nézőpontom” – hangsúlyozta a rosztovszkiji járási bíróságon. A volt elnök videokonferencia keretein belül válaszolt a kijevi szvjatosinszkiji bíróság kérdéseire, amely a majdani eseményekkel kapcsolatban vizsgálódik.

Janukovics elmondása szerint olyan információt kapott, hogy az eseményekhez az elnöki adminisztráció volt vezetőjének, Szergej Levocskinnak volt köze. „Azt mondtam, hogy igen, lehetséges, hogy részes volt ebben, ám nem voltak bizonyítékaim és a vizsgálat sem állapította ezt meg. Amennyiben ez tényleg így volt, akkor bizonyítsa be a jelenlegi hatalom, ha nem bizonyítja be, akkor múljon Levocskin lelkiismeretén, ha nem bűnös bizonyítsa be” – hangsúlyozta ki az egykori elnök.

A Majdan szétkergetése

2013. november 21-én, pontosan egy héttel a „Keleti Partnerség” várva várt vilniusi csúcsa előtt – amelyen aláírták volna az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást – az ukrán kormányzat előállt egy nyilatkozattal, miszerint „felfüggesztik a folyamat előkészítését” a szerződés megkötéséhez.

Válaszul a Legfelsőbb Rada akkori ellenzéke blokkolni kezdte a parlamenti munkát, a Függetlenség terére pedig elkezdtek kivonulni a tüntetők. November 30-án Kijev központjában korán reggel a Berkut munkatársai elkezdték kiszorítani a térről a tüntetők tömegét, nagyjából 40 embert letartóztattak. Az ellenzék megvádolta a hatalmat, hogy az túlzottan nagy erőt alkalmazott a békés tüntetők ellen, a belügyminisztérium pedig megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet és megbünteti a bűnösöket.

Később az agresszív beállítottságú radikálisok hozzákezdtek a Kijev központjában lévő adminisztratív épületek elfoglalásához, sátortábort emeltek, létrehozták a felfegyverzett „önvédelmi erőket”, melyek már nyílt ellenállásba bocsátkoztak a rendfenntartó erőkkel szemben.

2014. február 20-án az Insztyitutszkaja utcán ismeretlen mesterlövészek kezdtek lövöldözni, amelynek köszönhetően 53-an életüket vesztették. Nyikolaj Azarov kormánya lemondott, Viktor Janukovics elnök elhagyta az országot, a hatalmat pedig a Legfelsőbb Rada ellenzéki frakciója ragadta magához.

Február 18-20-a között Kijevben több mint 80 ember vált áldozatává az összetűzéseknek, több százan megsebesültek. A holtak között a Berkut emberei is megtalálhatóak voltak. Később több mint 20 sebesült halt meg a kórházakban.

A Viktor Janukovics által november 25-én adott sajtóértekezlet lázas izgalmat váltott ki az ukrán társadalomban. A volt elnök azt követően nyilatkozott, hogy nem tudott tanúként megjelenni a majdani lövöldözésekkel kapcsolatos eljáráson. A Gazeta.ru kijevi vezetőségének beszélgetőtársai úgy vélik, hogy a szökött ukrán elnök nyilvános aktivitása azzal állhat összefüggésben, hogy Janukovics szeretne egy békés Donbassz kormányzója lenni.

Ukrajna volt elnöke nem tudott tanúként megjelenni a 2014 februári sortüzekkel kapcsolatos eljáráson. Kijelentette, hogy önként egyezett bele abba, hogy videokonferencia keretein belül adjon tanúvallomást. Ám a Kijevben és a Rosztov-na-Donuban – utóbbiban található Janukovics illetve igen impozáns mennyiségű újságíró – lévő bíróságok közti kapcsolat megteremtése nem hozta el Janukovics várva várt vallomását.

A Kijevben található Szvjatosinszkij járási bíróság november 28-ra halasztotta az ülést, mivel a Berkut gyilkossággal vádolt öt tagját nem szállították a terembe. Az említett személyek a lukjanovszkiji vizsgálati fogdában találhatóak, amelynek épületét körülzárták a Pravij szektor képviselői.

„Határozottan azt gondolom, hogy a bírósági ülés meghiúsításának éppen ma kellett történnie. Lehetséges, hogy az ügyészség vagy a hatalom meg akarta nézni, hogy Janukovics megjelenik-e a kihallgatáson. Emiatt van egy sejtésem, hogy ezek a cselekedetek szándékosak és előre eltervezettek” – nyilatkozta Alekszandr Gorosinszkij, az egykori berkutosok ügyvédje.

Mindazonáltal sokkal érdekesebbnek bizonyult az a nagyméretű sajtótájékoztató, amelyet Janukovics adott november 25-én este az ukrán és az orosz médiumok képviselőinek. Az egykori államfő nyilvános fellépése hatalmas szenzációt váltott ki Ukrajnában – közvetítette azt néhány ukrán tévécsatorna, erről értekeztek a rádióban és a közösségi hálókon.

Az újságírókkal való társalgása során a volt elnök elmesélte a Majdanon történtekről szóló saját verzióját, elismerte fiatalabb fiának, Viktornak a halálát és beszélt a donbasszi konfliktus egy lehetséges rendezési módjáról.

A saját verzió

Viktor Janukovics arról beszélt, hogy nem vont ki pénzt Ukrajnából, hanem „kézipoggyászával” hagyta el az országot. Többször hallgatói értésére adta, hogy nem tudott hadiállapotot bevezetni és igyekezett megállítani a vérontást.

Néhány nappal ezelőtt az ukrán elnökpárti politológus, Tarasz Berezovec kijelentette, hogy a Majdan 2013. december 1-jére virradó éjjelen való szétkergetése mögött az elnöki adminisztráció feje, Szergej Levocskin állt. Pontosan ezt követően erősödtek meg jelentősen a tiltakozások, és végeredményben ez vezetett ahhoz a lövöldözéshez, amely több mint 100 tüntető halálához valamint Viktor Janukovics meneküléséhez vezetett.

„Szergej Levocskin és Dmitrij Firtas – ukrán üzletember, aki közel állt az akkori kijevi hatalomhoz – elhatározták, hogy ejtik Viktor Janukovicsot, minthogy megértették, hogy az elnök «családjának» – azaz a legközelebbi környezetének – étvágya előbb vagy utóbb ki fogja kezdeni üzleti birodalmukat. Ezért úgy döntöttek, hogy jobb a megelőzés” – írta Berezovec a Facebookon. „Ezért az adminisztráció akkori feje Janukovics távollétében parancsot adott Valerij Korjaknak, hogy határozott fellépéssel «tisztítsa meg» a Majdant, hogy ezzel Janukovicsot képtelenné tegye a megegyezésre és elvágja őt a visszaúttól. Amint látjuk Levocskin számítása bevált – ő továbbra is jó egészségnek örvend, Janukovics pedig megbukott.”

A volt elnök által elmondottak közül sok minden vihart kavart az ukrán társadalomban. Például az a történet, miszerint nyolc autóbusz érkezett Kijevbe krími utasokkal. Ezek egy részt a tüntetők megölték. Nem kisebb felháborodást váltott ki az a kijelentése, miszerint az EU-val kötött társulási szerződés a nemzeti érdekek megsértése – mint ismeretes éppen az váltotta ki a tömeges tiltakozásokat, hogy Janukovics elállt ennek aláírásától.

„Kénytelen voltam menekülttáborokban tartózkodni. Ezekben a táborokban találkoztam – hogy is lehetséges őket zsoldosoknak nevezni? – önkéntesekkel, akik elmentek Donbasszba harcolni, megérkeztek, kértek és fegyvert ragadtak, besorozták őket ezekbe a különítményekbe és így tovább. Ami az oroszországi katonákat illeti, sokszor írtak arról, hogy Oroszország részt vesz ebben a fegyveres konfliktusban. Azt mondanám, hogy mindenki felnagyította Oroszország érdekét” – nyilatkozta Janukovics.

Politikai aktivitás

Sokkal több szakértőt hozott izgalomba az a kérdés, hogy Janukovics miért cserélte el a krími üdülőhelyeket egy politikai projektben való részvételre. A sajtótájékoztatón észrevehető volt, hogy mennyire kényelmetlen számára válaszolni az ukrán sajtó éles kérdéseire. Az újságírók a kimenekített pénzekről kérdezősködtek, valamint arról, hogy minek köszönhető, hogy Janukovics nem tudta megtartani Ukrajnát. Érdeklődtek, hogy nyugodtan alszik-e éjjelenként, illetve arról is, hogy mivel tölti szabadidejét. Időnként úgy tűnt, hogy az egykori elnök eltöri a tollat a feszültségtől, vagy pedig elveszíti a fejét és az újságíróknak ront. Ha már itt tartunk, ez végeredményben meg is történt az ukrán ICTV csatorna tudósítójával.

A Gazeta.ru egyik, az ukrán elnöki adminisztrációból származó beszélgetőtársa úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet egyik verziója megadja Janukovicsnak a lehetőséget arra, hogy a Donbassz vezetője legyen. Ez abban az esetben lehetséges, ha a helyi lakosság jóindulatúan fog viseltetni felszólításaira, hogy kössenek tűzszünetet és békét. Jelenleg Ukrajnában öt büntetőeljárás van folyamatban Janukoviccsal szemben, annak ellenére, hogy az Interpol nem volt hajlandó körözést kiadni ellene.

Viktor Janukovics és Petro Porosenko jelenlegi elnök jól ismerik egymást, tehát elméletileg képesek lennének megtalálni a közös nyelvet. Ukrajna határozottan elutasítja, hogy szóba álljon a függetlenségüket kikiáltott DNK és LNK képviselőivel. Janukovics számára sokkal könnyebb lenne megteremteni velük a kapcsolatot.

A volt ukrán elnök kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy van-e esélye annak, hogy visszatérjen a politikába. „A sajtóban nagyon sokat írnak arról, hogy vissza akarok térni a hatalomba, hogy valamiféle revansot akarok venni, hogy állítólag én erről álmodozom és így tovább. Én arról álmodozom, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges érjen véget az ukrajnai háború, hiszen az a szülőhazám. Arról álmodozom, hogy a Donbasszban többé ne haljanak meg az emberek, hogy a Donbassz feltámadjon azokból a romokból, amelyekbe ez a háború vezette őt” – nyilatkozta Janukovics.

Az ukrán politológusok és a szakértők úgy vélik, hogy Janukovics vallomása politikai krízishez vezethet az országban. Ez lehet az egyik oka annak, amiért a volt elnök elhatározta, hogy nyilvános szerepet vállal.

„Janukovics veszélyt jelent egy egész sor, jelenleg hatalomban lévő ember számára. Janukovics részletesen elmesélhetné, hogy ki segített neki elmenekülni, hogyan segítettek neki kivinni az eszközeit, hogyan tudta áthelyezni a bankszámláit. Ha ezt elkezdi kitálalni, akkor nálunk politikai földrengés lesz” – nyilatkozta Vagyim Rabinovics, az Ellenzéki Blokk népképviselője a 112 Ukraina tévécsatorna képernyőjén.

Tarasz Berezovec szerint teljesen világos a kremli társaság azon vágya, hogy a volt elnököt bármi áron a nyilvánosság elé tuszkolja.

„Semmiféle látható sikert sem tudtak elérni az Ukrajna-EU csúcs előestéjén szervezett utcai tüntetéssel, ezért kellett megmutatni az európai oldalnak, hogy az ukrán hatalom sebezhető. Moszkva bármely esetben unszolni fogja Janukovicsot, hogy tegyen «szenzációs» vallomásokat amilyen gyorsan csak lehet” – fejezte ki meggyőződését.

Három évvel ezelőtt, 2013. november 21-én azért kezdtek el az emberek tüntetni Kijev központjában, mert a hatalom felfüggesztette az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírásának előkészítését.

Az Uniós társulás és a vízummentesség

Az Euromajdan eredményei – kijevi puccs, a Krím elvesztése és háború a Donyeck-medencében, elégetett Majdan-ellenesek Ogyesszában… Megkapták-e a forradalmárok azt, amire vágytak? Igen, visszaállították a 2004-es Alkotmányt, megnyirbálták az elnöki hatalmat. A Berkutot szélnek eresztették, megbüntették azokat, „akik bűnösök voltak a tüntetők meggyilkolásában és bántalmazásában”. Börtönökben és előzetesben ül több ezer politikai fogoly. És még?

A majdani tüntetők főbb reményeiket elárulták. Igen, meglehetősen gyorsan aláírták az Uniós társulásról szóló politikai megállapodást, Brüsszel ugyanakkor nem vállalt magára valós kötelezettségeket. Aláírták az egyezmény gazdasági részét is, de a szabad kereskedelmi zóna megvalósítását elhalasztották 2015. december 31-ig. 2016. január 1-el életbe lépett a zóna, ám az ukrán termelők Unióba exportálható éves kvótái alapvetően már márciusban beteltek. Nem valósult meg a teljes értékű együttműködés. Egy friss példa: az Európai Bizottság elhatározta, hogy növeli az orosz gáz behozatalát, méghozzá az OPAL gázvezetéken keresztül, Ukrajna megkerülésével. Kijev felháborodott. „Végre valahára észrevették, hogy a társulási megállapodás csak az európai félnek előnyös” – véli a politikus Viktor Medvedcsuk.

Politikai oldalon sem megy minden simán. Hollandia megakadályozta a dokumentum ratifikálását – így szavazott a lakosság többsége. Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, hogy országa csak akkor járul hozzá a társuláshoz, ha kiegészítik a megállapodást egy pontos kitétellel, miszerint Kijev nem fog jogot kapni a katonai és pénzügyi segítségre, valamint a munkaerő szabad áramlására az Európai Unió irányában. Vagyis még a vízummentesség sem adja meg az ukránoknak a nagy becsben tartott jogot, hogy Európában dolgozzanak - pedig erről álmodoztak. „Nem fogom fel, hogy Ukrajna jelenlegi vezetői, akik az európai integráció ígéretével kerültek hatalomra, aláírnak egy dokumentumot, amellyel eltemetik ezt az európai integrációt” – értetlenkedik Vlagyimir Kornyilov politológus. És ha már itt tartunk, a vízummentesség kérdése sem annyira egyszerű, pedig a Majdanon ezt úgy fogták fel mint egy „díjmentes” bónuszt az Uniós társulás mellé. Éppen a múlt héten erősítették meg az Uniós országok nagykövetei, hogy csak akkor szüntetik meg a vízumkényszert, ha létrehoznak egy mechanizmust a vízummentesség felfüggesztésére. Ez azonban nem létezik, és még az Európa-pártiak sem tudják előre megmondani, hogy mikor lesz ilyen.

Lusztráció és szabadság

A Majdan egy újabb követelése a lusztráció – vagyis a tisztogatás, hiszen a forradalmárok azt követelték, hogy minden hivatalnokot távolítsanak el akik Janukovics alatt töltöttek be pozíciót. Az igazságügy-minisztérium már két éve készíti a jelentéseit, minden a terv szerint halad, ám az Unióban azt mondják, hogy a lusztrációs normák nem felelnek meg az európai szabványoknak. Az eredmény: csaknem ezer elbocsátott hivatalnok és 1300 peres eljárás.

A szabadság sem diadalmaskodott. Kijevben manapság nem olyan egyszerű kimenni a tüntetésekre, ugyanis minden elégedetlenkedőt „kremli ügynöknek” bélyegeznek. A terrorellenes hadművelet „hősei”, akik harcoltak Donbasszban, olyan ígéreteket tesznek, hogy megölik a tüntetőket. Előkészítés alatt áll a rendőrség jogainak kibővítése, ráadásul egy év alatt ezer olyan eljárás indult, amely már az új, a lusztrációt követően toborzott emberek ténykedésével kapcsolatos. A szakértők feltételezik, hogy a rendőrség vezetője, Gyekanoidze a napokban éppen azért adta be felmondását, mert a tudomására hozták, hogy az alárendeltjeinek szét kell kergetniük az új tüntetéseket. 

A korrupció elleni harc

A Majdan eredményeit fedezhetjük fel az új hivatalnokok bevallásaiban. A „Janukovics-rezsim korrupciójának” tüzes ellenfelei, akik panaszkodtak a nyomorúságos bérekre, most egyhangúlag vallották be a milliárd hrivnyákat, dollár- és euromilliókat… készpénzben. Személyes templomok, szent ereklyék, drága órák, képek, gyémántok, jachtok, repülőgépek, sőt még jegyük is van az űrbe másfél millió dollárért. Nehéz lenne összeszámolni a nép új szolgálóinak összes hektárát és négyzetméterét. Példának okáért, Oleg Ljasko a Majdan idején igen hangosan bélyegezte meg Janukovicsot, ám most egymillió dollár készpénzt vallott be.

És bizony nem mindent vallottak be. Már „megtalálták” Petro Porosenko spanyolországi villáját és üzleti eszközeit, melyek nem kerültek be a vagyonnyilatkozatba. „Rábírnak minket, hogy a nyilatkozatok részleteiről vitatkozzunk, mivel ez csak a jéghegy csúcsa, az elit valódi vagyonának a 10%-a” – mondta Ruszlan Bortnyik politológus. „Meg kellene ismerni a vagyon be nem vallott részét, vizsgálni kellene a hivatali pozícióval való korrupt visszaélést.” Itt érdemes megemlíteni, hogy a Transparency International adatai szerint Ukrajna a legkorruptabb állam Európában, de még a Közép-Ázsiai országokat is megelőzi.

Egy új Majdan?

Manapság a nacionalisták, a szakszervezetek és Julija Timosenko készek az utcára vinni a népet. A követeléseik különbözőek, ám egy a lényegük – a hatalommal való elégedetlenség és az új választásokba vetett remény. A tegnapi forradalomárok, akik megbuktatták Janukovics elnököt, egyelőre sikerrel tartják vissza a felháborodott ukránokat. De csak egyelőre. Minden oka megvan a lakosságnak arra, hogy elégedetlen legyen: a közszolgáltatási tarifák két-háromszorosára emelkedése, a hrivnya elértéktelenedése – korábban 8 hrivnyáért adtak egy dollárt, most 27-ért -, az élelmiszerárak 40-50%-os emelkedése másfél év alatt. Ilyen körülmények között hozták nyilvánosságra az ukrán hivatalnokok és képviselők említett vagyonnyilatkozatait. „Ez nem fog hasonlítani az első és a második Majdanra, borzasztóbb lesz annál. Gondoljunk csak bele: hány ember rendelkezik fegyverekkel? És ha van fegyver, akkor az feltétlenül lőni is fog” – figyelmeztetett Leonyid Kucsma, Ukrajna második elnöke.

Eredeti cikk: http://www.aif.ru/politics/world/pshik_revolyucii_k_godovshchine_maydana_kiev_zamer_v_ozhidanii_novyh_protestov

November 21-én késő este jelentette az orosz védelmi minisztérium, hogy előző nap, november 20-án az ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai a Krímben elrabolták az Oroszországi Föderáció két katonáját és a Nyikolajevszkaja területre szállították őket – írja a newsru.com a TASZSZ-ra hivatkozva.

A védelmi minisztérium adatai szerint törvénytelenül tartóztatták le Ogyincov Makszim Jevgenyjevics zászlóst és Baranov Alekszandr Vjacseszlavovics tizedest. Az orosz hivatal közleménye szerint ukrajnai bűncselekményekért próbálnak meg bűnpert „fabrikálni” ellenük.

A minisztériumban nem tartották kizártnak, hogy a „szükséges vallomások” megszerzése érdekében „pszichológiai és fizikai nyomásnak” tehetik ki az orosz katonákat.

„Úgy gondoljuk, hogy az ukrán titkosszolgálat orosz állampolgárok ellen elkövetett cselekedete nem más, mint a soron következő durva provokáció. Követeljük, hogy haladéktalanul engedjék őket vissza az Oroszországi Föderáció területére” – idézte a RIA Novosztyi a minisztérium közleményét.

A cikk megírásakor az ukrán Biztonsági Szolgálat honlapján nincsen információ arról, hogy oroszországi katonákat tartóztattak volna le november 20-án. Ugyanakkor az Interfax közlése szerint a Biztonsági Szolgálat megerősíti, hogy katonákat tartóztattak le. A hivatal adatai alapján hadműveleti intézkedést hajtottak végre a Krím határán. Sőt mi több, a Biztonsági Szolgálat azt is kijelentette, hogy nem oroszországi, „hanem egykori ukrán katonák” lettek letartóztatva.

„Senkit sem szállítottunk sehová, hanem letartóztattunk két dezertőrt, akik Csongarnál lépték át a határt” – mondta a Biztonsági Szolgálat hivatalos képviselője, Jelena Gitljanszkaja.

„Két ukrán katonáról van szó, akik elárulták esküjüket és Oroszországba mentek szolgálni a megszállt Krím területén” – mondta. „Amikor Ukrajna területére léptek Csongarnál, letartóztattuk őket, minthogy eljárás van folyamatban ellenük.” „Minden dezertőrrel szemben eljárást folytatunk, aki elárulta az esküjét, elárulta a hazáját” – hangsúlyozta Gitljanszkaja.