November 18-án pénteken hallgatták ki Petro Porosenko ukrán elnököt az euromajdani aktivisták ellen elkövetett lövöldözések kapcsán – írja a newsru.com az Interfax forrásaira hivatkozva. Az Interfax állítása szerint a kihallgatás hat órán keresztül tartott. A beszélgetést az elnöki adminisztrációban folytatták le, noha Porosenkót eredetileg november 29-ére idézték be a Legfőbb Ügyészségre.

A TASZSZ kiemeli, hogy Porosenko több mint egy éve nem jelenik meg a Legfőbb Ügyészségen vallomást tenni a Kijev központjában elkövetett bűncselekmények ügyével kapcsolatban. Az Ügyészség különleges nyomozati ügyosztályának vezetője, Szergej Gorbatyuk elmondása szerint az elnök tanácsadói az államfő elfoglaltságára hivatkoznak.

A nyomozással kapcsolatban már kihallgatták Oleg Ljaskót a Radikális Párt vezetőjét, Arszen Avakovot a belügyminisztérium fejét, Alekszandr Turcsinovot az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárát  és Andrej Parubijt a Legfelsőbb Rada házelnökét is. Mindannyian támogatták a tüntetőket, Parubij pedig a Majdan parancsnoka volt.

A Kijev központjában Euromajdannak elkeresztelt több hónapos tüntetés 2013 novemberében kezdődött. A tüntetők azt követően gyűltek össze első ízben, hogy Viktor Janukovics elállt az Európai Unióval kötendő integrációs megállapodástól.

A rendőrség 2014. február 18-án este azt követelte a tüntetőktől, hogy hagyják el a Majdant, mondván, hogy „terroristaellenes hadműveletet” végeznek. A február 19-re virradó éjjelen felgyújtották a Szakszervezetek Házát, ahol a Kijev főterén található tábor lakói melegedtek. A karhatalmi erők felégették a sátrakat és gránátokat dobáltak a tüntetők közé. Az összecsapásokban valamint a mesterlövészek golyói által több mint százan haltak meg. A Függetlenség téri valamint az azzal határos Insztyitutszkaja utcán lévő összecsapások február 20-án érték el tetőpontjukat, amikor ötvenkét ember halt meg: négy rendőr és negyvennyolc tüntető. A februári eseményeket követően Viktor Janukovics elhagyta az országot, a hatalom a Legfelsőbb Radára szállt. Később az előrehozott választásokat Petro Porosenko nyerte meg.

Az ukrán belügyminisztérium eljárást indított a békés állampolgárok tömeges meggyilkolása miatt, a nyomozás jelenleg is tart.

Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetést folytatott a frissen megválasztott Donald Trumppal – írja a ria.ru a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva. A közlemény szerint Putyin még egyszer gratulált amerikai kollégájának a választásokon elért sikeréhez, és kifejezte jókívánságait, hogy Trump sikerrel hajthassa végre választási programját. Az orosz elnök kifejezte készségét az új adminisztrációval való párbeszédre „az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján”.

Egyetértettek abban, hogy jelenleg az orosz-amerikai kapcsolatok egy nehéz időszakon mennek keresztül és megfogalmazódott, hogy aktívan fognak dolgozni a viszony normalizálásán. A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni harcban kifejtett erőfeszítéseik egyesítésének fontosságát.

Putyin és Trump megállapodtak abban, hogy telefonon keresztül tartani fogják a kapcsolatot, és szó volt arról is, hogy személyesen is találkozni fognak. A találkozó előkészítésével a felek képviselői foglalkoznak majd.

Korábban egy a Wall Street Journalnak adott interjújában Trump elmondta, hogy „csodálatos” levelet kapott Putyintól. Az orosz elnök sajtótitkárának, Dmitrij Peszkovnak az elmondása alapján az üzenetben az orosz államfő gratulációja állt.

A Herszonszkaja területen található Genyicseszki járási közigazgatás vezetője, Alekszandr Vorobjov cáfolta azt az információt, miszerint az ukrán város a Krímből szerezné be a gázt – írja a Lenta.ru a Novij Vizit helyi ukrán lapra hivatkozva.

Vorobjov elmondása szerint a félsziget területén „nincsen saját gáz, és a krími hatóságok nem is tudnak segítséget nyújtani nekünk. Jelenleg a Genyicseszki járásban a kelleténél több gáz is van, mi magunk tudunk segíteni a krími ukránoknak” – magyarázta.

Emellett Vorobjov pontosította, hogy „nagy fagyok esetén gázhiány léphet fel néhány héten belül”, azonban a fűtőanyag hiányát „csak az előfizetők harminc százaléka fogja érezni, akik mindössze hatezren, nem pedig hetvenezren vannak, ahogyan állítják. Vlagyimir Grojszman miniszterelnök személyesen ígérte meg nekem, hogy Genyicseszkben a gázproblémát rövidesen meg fogják oldani államilag” – tette hozzá.

Genyicseszk polgármestere, Alekszandr Tulupov a maga részéről kijelentette, hogy a Szergej Akszjonov krími elnök részére írt levélhez való aláírásgyűjtést – az említett levél a gázszállítmányokról szólt - egy helyi lakos kezdeményezésére szervezték. A Gromadszke radio információi szerint a férfi tevékenységét vizsgálják az igazságügyi szakértők.

November 12-én jelent meg a hír, miszerint Genyicseszk a Krímből kezdett el gázt kapni Vlagyimir Putyin megbízása alapján. Az ukrán város lakosságának segélykérését a Krím feje, Szergej Akszjonov adta át az orosz elnöknek. Emellett hangsúlyozta, hogy tavaly óta 18 millió rubel hátralékot halmoztak fel, amelyet még nem törlesztettek.

Az idei év elején tudósítottak arról, hogy Alekszandr Tulupov genyicseszki polgármester Oroszországhoz fordult segítségért az erős fagy és a közösségi csővezetékekben lévő nyomás esése miatt. Január 4-én kezdték meg szállítani a gázt a város lakosainak.

Később a NAK Naftogaz Ukraini vezetője, Andrej Koboljev és a helyi közigazgatás feje, Alekszandr Vorobjov cáfolták az orosz gázszállítmányról szóló híreket. Tulupov azt is kijelentette, hogy nem kért segítséget az oroszoktól. Elmondása alapján a gázellátással kapcsolatos problémákat kizárólag Kijevvel együtt oldotta meg.

Az egyik voronyezsi épület csúcsán elhelyezkedő szovjet csillagot átfestették, amely így most úgy néz ki, mint a népszerű SpongyaBob Kockanadrág című rajzfilm Patrik nevű szereplője. A helyi „rooferek” - olyan fiatalok, akiknek az a hobbijuk, hogy magas épületek tetejére másznak fel - elhatárolódtak az akciótól és kifejezték készségüket a helyreállításban való részvételre.

Az akcióról november 9-én számolt be a VKontaktyén egy komor elnevezésű helyi csoport, a „Voronyezs árnyoldala”. „Miféle gazember gyalázza meg a csillagot? Ez már nem vicces.” – írta felháborodottan a bejegyzés szerzője, aki néhány felvételt is közzé tett az épületről. A képeken látható a rózsaszín tengericsillag.

A felhasználó a rooferek helyi közösségéhez, az OTRV-hez fordult azzal a kéréssel, hogy adjanak magyarázatot a történtekre. „Remélem az OTRV tisztázza a helyzetet, vagy akár segít lemosni a csillagot. PS: ha megcsináljátok és tervezitek a lemosását, akkor hívjatok meg minket, tudósítunk majd róla” – kérte a poszt szerzője.

A közzétett fényképeken látható, hogy a szalaggal összekötözött kalászok között az épület csúcsán most Csillag Patrik tetszeleg a szokásos ruházatában – élénkzöld-lilás hawaii rövidnadrágjában. A bejegyzéshez mellékelték egy Nogano művésznevű rapper „SpongyaBob” című számát.

A poszt alatti kommentekben Andrej Grebenyikov közzétette az OTRV hivatalos válaszát. „Vezetőségünk nem támogatja ezt az akciót és nem is vett részt benne. Sajnálatos módon a roofingolás nagy népszerűsége ilyen következményekhez vezet” – írják. Egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy készek segíteni a helyreállításban.

A 36on.ru városi portál pontosította, hogy a vandálok az Október 25-e utca 48. épületének csillagát festették át.

A belügyminisztérium regionális sajtószolgálatán kijelentették, hogy a vandál esettel kapcsolatban közigazgatási eljárást kezdeményeztek. A büntetés ötszáztól ezer rubelig terjedhet, de akár letartóztatás is jelenthet – pontosították a hivatalban.

Az „Ilyen dolgok” adatai szerint nem ez az első ilyen eset Voronyezsben. 2015 októberében ismeretlenek egy kalóz zászlót tűztek ki egy Kolcovszkaja utcai ház csúcsára. Májusban az „Utyata” nevezetű mozgalom helyezte el saját zászlaját a Gyevickij vijezden található csillagos toronyházon.

Ezeken kívül 2014 októberében az Igazságos Oroszország képviselője, Oleg Paholkov kezdeményezett nyomozást a voronyezsi tömegsírok vörös csillagjainak tömeges eltűnése miatt. Voronyezs kulturális igazgatóságának vezetője, Ivan Csuhnov akkor megígérte, hogy a legmagasabb katonai vitézség összes szimbóluma vissza fog kerülni a helyére 2014 végéig.

Eredeti cikk: http://www.newsru.com/russia/11nov2016/patrickstar.html

Szándékai szerint az Európai Unió december folyamán meghosszabbítja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat – írja a Gazeta.ru. „A kiterjesztésnek decemberben kell megtörténnie. Ukrajnában nem történt változás, úgyhogy nincsen oka annak, hogy ne hosszabbítsák meg őket” – mondta egy, az európai diplomáciai körökben jártas forrás.

Állítólag az Unió arra törekszik, hogy mindez Donald Trump elnöki beiktatása előtt, tehát még 2017. január 20-a előtt megtörténjen.

„Ha beiktatását követően Trump valóban rendezi a viszonyt Putyinnal, akkor az Európán belüli ellentétek erősebbekké válnak és az oroszellenes szankciók meghosszabbítása nehezebben lesz megoldható” – vélik az Unióban.

Szeptemberben az Európai Unió 146 orosz és ukrán állampolgár, valamint 37 orosz és ukrán jogi személy ellen hosszabbította meg a korábban kivetett szankciókat egészen 2017 márciusáig. Korábban az amerikai külügyminisztérium is úgy nyilatkozott, hogy az oroszellenes szankciók változatlanok maradnak.

Dmitrij Peszkov orosz sajtótitkár cáfolta, hogy az orosz állami szerveknek közük lett volna a Milo Đukanović montenegrói miniszterelnök elleni merénylet megszervezéséhez – írja a Lenta.ru.

„Hivatalos vonalon nem volt semmiféle megkeresés (…). Ám az adott helyzetben nem rendelkezünk információkkal, de feltétlenül és kategorikusan tagadjuk a hivatalos részvétel lehetőségét valamiféle jogellenes cselekmények bárminemű megszervezésében” – válaszolta Peszkov az újságírók azon kérdésére, hogy van-e bármiféle illetékes megkeresés Podgorica részéről.

Előző nap Montenegró különleges államügyésze, Milivoje Katnić tett olyan kijelentést, hogy nincsenek bizonyítékok Moszkva részvételére a puccskísérletben. „Folytatjuk az Oroszországgal való együttműködést, minthogy a bűnbanda szervezői orosz állampolgárok” – pontosította.

A nyomozás szerint az ötven emberből – orosz, szerb és montenegrói állampolgárokból – álló csoportosulás puccsot tervezett végrehajtani október 16-án, a parlamenti választások napján.

Október 27-én a belgrádi Danas számolt be arról, hogy néhány orosz állampolgárt küldtek Szerbiából azzal a céllal, hogy terrorista akciókat készítsenek elő Montenegróban. A Kommerszant verziója szerint az orosz Biztonsági Tanács titkárának, Nyikolaj Patrusevnek kellett közbeavatkoznia. Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter cáfolta ezeket az értesüléseket. Az orosz külügyminisztérium szerint Patrusev szerbiai utazása tervszerű volt.

Október 16-án vált ismerté, hogy Montenegróban letartóztatták húsz szerb állampolgárt. A nyomozati szervek adatai szerint arra készültek, hogy szétlőjék az ellenzéki tüntetést, utána pedig ki akarták provokálni, hogy annak részvevői elfoglalják a montenegrói parlament, a Skupština épületét.

Ezen a napon tartották a montenegrói parlamenti választásokat, melyeken a kormányzó szocialisták Demokratikus Pártja győzelmet aratott Đukanović miniszterelnök vezetésével.

Az oroszországi Liberális-Demokrata Párt vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij kijelentette, hogy az Egyesült Államok polgárainak a republikánus Donald Trumpra kell szavazniuk a küszöbön álló elnökválasztáson - írja a Lenta.ru. Az orosz politikussal készült interjúját – amelyben az az amerikai állampolgárokhoz és különösen Hillary Clinton demokrata jelölthöz intézte szavait – a Channel 4 tévécsatorna tette közzé saját Facebook oldalán.

A videóban Zsirinovszkij tört angolsággal próbálja kifejteni, hogy Clinton nem lesz megfelelő az ország elnöki posztjára, mivel nem törekszik a békére és nem óhajtja sem Európa, sem a Közel-Kelet, sem pedig Oroszország felvirágzását.

Zsirinovszkij már korábban is kifejtette, hogy Trumpot támogatja. November 1-jén kijelentette, hogy az amerikaiak a republikánus jelöltre akarnak szavazni, azonban a sajtó „hazudik, pszichológiailag félrevezeti a népet” annak érdekében, hogy a demokrata jelölt nyerjen. „Hillary Clinton a pártnomenklatúra része, egy kipróbált és kényelmes jelölt. Korábban a férjecskéje, Bill állt kapcsolatban a nemzetközi pénzügyi elittel, most pedig a felesége. Donald Trump azonban független, pontosan ezért támadja őt mindenki” – magyarázta az orosz pártvezető. Az amerikai elnökválasztásokat november 8-án tartják meg.

Az amerikai Motherboard számolt be arról, hogy egy biológusok által kihelyezett erdei kamera kapott lencsevégre egy meztelen férfit - írja a lenta.ru. A kamera eredeti feladata természetesen az állatok megfigyelése lett volna. A váratlan filmkockákat a virginiai Műszaki Egyetem tanulói fedezték fel, akiknek az volt a feladatuk, hogy rendszeresen járják körbe a Mountain Lake biológiai állomás melletti erdőkben telepített megfigyelő pontokat és cseréljék ki a memóriakártyákat.

A tanulók megmutatták felfedezésüket Marcella Kelly professzornak, a projekt vezetőjének. Kiderült, hogy a férfiról két kamera is készített felvételeket. Minden jel szerint az ismeretlen tréfacsináló észrevette, hogy filmezik, ekkor meztelenre vetkőzött és elkezdett négykézláb rohangálni.

Kelly a Twitteren publikált pár fényképet a szemérmesebbek közül, majd feltette a kérdést kollégáinak: "Esetleg másnak is sikerült lencsevégre kapnia egy ehhez hasonló főemlőst?" Néhány, más egyetemeken dolgozó biológus kollégája be is számolt hasonló esetekről.

Mountain Lake környékén több mint 20 megfigyelő pontot telepítettek automata kamerákkal ellátva. Ezekkel a hiúzok, szarvasok, medvék és prérifarkasok életét szeretnék tanulmányozni.

2012-ben egy hasonló célból felállított rejtett kamera nemi aktus közben filmezett le egy osztrák politikust. A felvételeket nem publikálták, sőt, az érintett személy nevét sem hozták nyilvánosságra, ám az eset vitát váltott ki az erdőben elhelyezett kamerák törvényességét illetően. A jogászok szerint a politikus 20 ezer eurós összegig terjedő kárpótlást követelhetett a magánszférája megsértése miatt.

Fénykép: @marcellajkelly

Az Európai Unió több mint 80 ezer eurót különített el az "A remény szikrái az oroszországi falvaknak" nevezetű projektre. Kísérleti jelleggel öt régióban - Arhangelszkij és Kalinyingrádi területek, Krasznodarszkij és Altajszkij tartományok, valamint az Altaj Köztársaság -  mintegy 57 mini-projekt kapott anyagi támogatást - írja a newsru.com.

A projekt célja, hogy a "párbeszéd és a kölcsönösség alapján fejlessze a falusi településeket, a helyi önkormányzati szerveket és különösen a védett természeti tájakat" - jelentette ki Vygaudas Ušackas, az Európai Unió oroszországi képviselője.

Ušackas elmondása alapján több mint kétszáz igénylés érkezett be hozzájuk, ezek közül pedig ötvenhét pályázatot választottak győztesnek. Ezeket összesen 83 ezer euró értékben finanszírozzák.

"Azt akarjuk, hogy a projektben tükröződjön, hogy minden európai és oroszországi állampolgár számára elérhető, hogy magára vegye a felelősséget a saját életéért, hogy keresse a megoldásokat és aktívan részt vegyen a pozitív változásokban. Az Európai Unió ebben látja minden állampolgár és összességében az ország gazdasági és szociális felvirágzásának a zálogát" - jelentette ki az uniós képviselő.

Ušackas hangsúlyozta, hogy az Európai Unió támogatásának hála az oroszországi régiók képesek voltak vendégházak és egy múzeum berendezésére, megtisztították a vízgyűjtők és a tenger partjait, elkezdtek pénzt keresni  a turisztikai szolgáltatások nyújtásán és fejlesztésén keresztül.

"Ezek kicsi projektek, ám nagyon fontosak, hiszen ezek a kicsi dolgok vezetnek el a konkrét és érezhető változásokig" - emelte ki.

Valentyina Beljajeva, az Arhangelszkij terület egyik győztes pályázója elmesélte, hogy az igénylés leadása nem volt bonyolult. "Én vagyok rá az élő példa, hogy nem kell félni" - mondta.

Érintetlenül hagyta az alapkamatot az orosz központi bank, így az továbbra is 10%-on áll - írja a gazeta.ru. "A Bank Rosszii igazgatótanácsa 2016. október 28-án hozta meg a döntést, miszerint meghagyja az alapkamat évi 10%-os szintjét. Az igazgatótanács kiemelte, hogy az infláció és a gazdasági aktivitás összességében megfelelnek az előrejelzéseknek." Az orosz központi bank utoljára szeptemberben csökkentette az alapkamatot 0,5%-al.