Szolovej

Szolovej

Az oroszországi átlagfizetés a kínai mögé szorult

2015. szeptember 17. - Razbojnyik

A rubel dollárhoz viszonyított árfolyamának tavalyi meggyengülése a valutában kifejezett oroszországi fizetések jelentős elértéktelenedéséhez vezetett. Míg 2014 elején még egy átlagos orosz kb. 900 dollárt keresett, addig 2015 közepén az átlagfizetés kb. 33 ezer rubelt tett ki, amely középárfolyamon számolva (1 dollár - 65 rubel) kb. 500 dollárt jelent. Ezzel szemben egy átlagos kínai 2014-ben 8800 jüant keresett havonta, amely a jelenlegi árfolyamon számolva kb. 733 dollárt tesz ki. Ez alapján az oroszországi átlagfizetés másfélszer alacsonyabb a kínainál. Emellett az oroszországi átlagárak 20%-al emelkedtek, míg Kínában csak kicsit kell többet fizetniük az embereknek, miközben a válság előtt a kínai átlagárak 25%-al alacsonyabbak voltak mint Oroszországban.

Oroszországban máig él a sztereotípia, hogy a kínaiak egy tál rizsért dolgoznak. Valóban, tíz évvel ezelőtt egy 300 dolláros fizetés Kínában még normálisnak, vagy inkább jónak számított, azonban változnak az idők. Az elmúlt évtized alatt a kínai fizetések kb. 150%-al emelkedtek, a tavalyi évben 12%-al. A közgazdászok ezt gyakran emlegetik is, mint a kínai gazdaság lassulásának egyik okát. A kínai fizetések növekedése mellett azonban folyamatosan növekedett a munka termelékenysége is. 2005-2014 között a kínai GDP átlagosan 8-9%-al gyarapodott, miközben ez alatt az évtized alatt a termelékenység 18%-al növekedett évente. Ezzel szemben Oroszország 7-7,5%-os növekedést tudott produkálni 2003-2008 között, a válság után pedig a növekedés jelentősen lelassult, majd 2013-ra egészen 1,8%-ig esett vissza. A munkabérek erősebben csökkentek, mint a gazdaság egésze, hiszen a munkaadók a fizetések megvágásával tudtak a leggyorsabban spórolni.

A munka termelékenysége terén tapasztalt nagyfokú lemaradást nem nehéz megindokolni. Oroszországban sokkal kevesebbet költenek a modernizációra, az új technológiák behozatalára. Az orosz GDP alig több mint 20%-át költik befektetésekre, miközben Kínában ez az arány 45%. Az adórendszer sem kedvez a beruházásoknak, emellett pedig a munkaerő igen olcsó, köszönhetően a rengeteg bevándorlónak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a technológiai újítások rövid távon munkahelyeket szüntethetnek meg, amelyek veszélyeztetik a régóta pátyolgatott stabilitást. Emiatt aztán az állam az üzleti vállalkozásokat sem igyekszik beruházásokra ösztönözni.

Akárhogy is, az alacsony fizetések nem csak problémát, hanem lehetőségeket is jelentenek, hiszen így megérheti olyan termékeket is az országban gyártani, melyeket korábban külföldön állítottak elő, ez pedig lökést adhat a gazdaságnak, habár a gazdasági növekedés eme formája főleg a harmadik világ országaira jellemző. Annak érdekében, hogy Oroszország kilábaljon ebből a helyzetből, végre meg kell hozni a szükséges reformokat a gazdasági növekedés ösztönzésére. Ezekről a reformokról már régóta beszélnek, de eddig még nem sok minden történt a gyakorlatban.

Dmitrij Migunov

 

Eredeti cikk: http://lenta.ru/articles/2015/09/15/wages/

süti beállítások módosítása