Az oroszországi lakosság több mint negyede esett már át közigazgatási és büntető eljáráson. Szakértők meséltek a börtönök futószalagra emlékeztető mechanizmusáról és ennek társadalomra gyakorolt következményeiről.
Az oroszok negyede - alapvetően a férfiak - megjárták a bíróságot, a börtönöket és a kolóniákat, vagy kaptak egyéb büntetéseket különböző súlyú bűntettekért. Annak ellenére, hogy Oroszországban 2000 óta csökken az elítéltek száma, 2016-ban ez az ország foglalta el az első helyet Eurázsiában, a világon pedig a harmadik helyet az elítéltek száma tekintetében – minden 100 ezer lakosra 450 ember jut. A Börtönkutatások Nemzetközi Központja (ICPS) adatai szerint ez a szám csak a Seychelle-szigeteken és az Egyesült Államokban magasabb – 770 illetve 709 ember. Ugyanakkor például Németországban 100 ezer emberre 76 bebörtönzött jut.
A témával foglalkozó oroszországi szakértők a büntetett előéletűek ilyen nagy számát az orosz állam represszív politikájával magyarázzák, illetve a nyomozás, a bíróságok, az ügyészség és a büntetőrendszer munkájának alacsony színvonalával. Megfigyelők szerint ez komoly szociális problémává vált, amely az oroszok öntudatának kriminalizálásához vezetett és továbbra is komoly károkat okoz a társadalomnak.
Miért van olyan sok bűnöző?
2016-ban több mint 630 ezer ember volt előzetes letartóztatásban, börtönben vagy valamelyik kolónián. Oroszország Büntetővégrehajtási Szövetségi Szolgálatának (FSZIN) adatai szerint a büntetések majdnem fele 3-10 év közötti. Ezen kívül 420 ezer orosz állt büntetővégrehajtási felügyelet alatt és töltötte szabadságvesztéssel nem járó büntetését.
Oroszországban a múlt évben összesen több mint 2 millió bűncselekményt regisztráltak, ebből 450 ezer volt súlyos és különösen súlyos. Több mint 1 millió bűnözőt lepleztek le. „A bűnözés ilyen magas szintje közvetlen összefüggésben áll a represszív állami politikával” – fejezi ki meggyőződését Olga Romanova, a „Lecsukott Rusz” segélyalap vezetője.
„A nyomozásnak a beszámolás a fontos – ha a rendőrség januárban 90 bűncselekményt tárt fel, akkor februárban túl kell teljesítenie a tervet egészen 100-ig, akkor kap mindenki prémiumot” – magyarázza Romanova, hogy működik „az állam botos rendszere”. Véleménye szerint ez a fő oka annak, hogy az oroszországi állampolgárok ilyen nagy száma megy keresztül ezen a futószalagon.
„A bírók számára megengedett, hogy törvényellenes ítéleteket hozzanak, hogy kenőpénzt fogadjanak el, és hogy alacsony kvalifikációval rendelkezzenek, cserébe azért, hogy a választási kampányokban abszolút lojálisok legyenek és feltétlenül a hatalom oldalára álljanak” – mondja. Elmondása szerint nem teljesítik a felügyelet és az ügyészség funkcióit. Mint jogintézmény „teljességgel tönkre van téve és átalakult egy olyan szervvé, amelynek nincsenek jogai és kötelezettségei, azonban hatalmas korrupciós lehetőségei vannak”.
Ezen felül Romanova szerint a bírósági ítéletek igazságtalansága és gyakori törvénytelensége miatt ártatlan emberek kerülnek börtönbe. „Képzeljék el, hogy az összes bebörtönzött 30%-a – és ez több mint 200 ezer ember évente – ártatlanul van a rácsok mögött mindössze bírósági hibákból és a közömbösség miatt, mert a bíróságnak vagy a nyomozásnak nem akaródzik kiismernie az ügyet. Azokról már nem is beszélek, akik megrendelésre vagy politikai okokból lettek leültetve” – mondta a „Lecsukott Rusz” vezetője.
Emellett Romanova rámutatott a büntetések kegyetlenségére is. „Egy ellopott csirke miatt is börtönbe küldhetik az embert.” A múlt évben tizenhatszorosára nőtt azon bebörtönzöttek száma, akik valós letöltendőt kaptak „mert megosztottak valamit az interneten, amely sérti valakik érzéseit”.
A szakértő szerint akik ítélkeznek és nyomoznak a megtorlásban érdekeltek annak érdekében, hogy munkával és új munkatársakkal lássák el saját szervezetüket.
A visszaesés okai
„De nem csak az elítéltek nagy száma, hanem a visszaesők száma is meghökkentő” – hangsúlyozta Olga Romanova. Az FSZIN első helyettese, Anatolij Rudij adatai szerint a bűncselekmények 85%-át olyanok követik el, akik már korábban is büntetve voltak.
Romanova felhívta a figyelmet arra, hogy az FSZIN nevében „nincsen olyan szó, hogy megjavítás””, ellenben benne van a „büntetés”, mert senki semmit nem is szándékozik megjavítani. Ez egy katonai hivatal, ahol szinte nincsenek is civil szakértők, hanem belügyesek dolgoznak. Ennek következtében az FSZIN intézményeiben „nincsen meg a törvény logikája, nem létezik az emberi jogok betartásának gondolata, ellenben létezik a parancs és annak végrehajtása”.
Romanova szerint a visszaesésekhez az vezet, hogy a börtönökben sok elítélt – az ártatlanok vagy a jelentéktelen bűncselekményt elkövetettek – a valódi bűnözők befolyása alá kerülnek. Hogy túléljenek a szegényes fejadagon – ami valamivel több mint napi egy euro – „hogy cigarettához, teához, egy falat kenyérhez jussanak, elvállalnak rizikós dolgokat is, és lehet, hogy megátalkodott bűnözőként jönnek ki a börtönből, készen arra, hogy bűnt kövessenek el.”
Az állami támogatás hiánya
Pjotr Kurjanov jogvédőnek, „A bebörtönzöttek jogainak védelméért” alap szakértőjének is meggyőződése, hogy a megtorló gépezet azon munkálkodik, hogy megtörje az embert. Példaként a karéliai fizikai bántalmazásokat és kínzásokat hozta fel, melyekről Ildar Dagyin aktivista adott hírt. „Oroszország kolóniáiból és börtöneiből eldurvult emberek jönnek ki, egykori rabok, akik a társadalomba is azt viszik ki, amely felgyülemlett bennük” – mondja Kurjanov.
2016 végére 210 ezer ember szabadult. Megközelítőleg ugyanennyien szabadultak a megelőző években is. Azonban Oroszországban nincsen reszocializációs program. Ez egy újabb probléma, amely fájdalmasan érinti azt is, aki szabadul és támogatás nélkül találja magát, és magát a társadalmat is.
„Ül előttem egy ember, aki bejött hozzánk az alapítványhoz. Nem kap munkát, pedig eldöntötte, hogy új életet kezd. A pénze elfogyott, a szociális kapcsolatai szétszakadtak, és értem, hogy ha nem segítünk neki, este valakit agyonvág” – mondja Kurjanov. Habár Olga Romanova szavai szerint hivatalosan nem kevés összegeket fordítanak a társadalomba való visszailleszkedésre, „ám ezeket csak olyan nem kormányzati szervek kapják meg, mint Hirurg «Éjjeli farkasai», «Oroszország tisztjei» és mások.” „Ezeket a pénzeket egyszerűen szétlopják, ám a megkárosított emberek számára nincsen normális segítség” – véli mindkét szakértő. Erről közvetve a statisztika is tanúskodik: az elmúlt tíz évben négyszeresükre nőttek azok az erőszakos bűncselekmények, melyeket visszaesők követtek el.
Mi mind a GULAG-ról származunk
„Oroszország nem került messzire a GULAG-tól – Sztálin táborrendszerétől, melynek idején az ország egyik fele ült, a másik ültetett” – fejezte ki meggyőződését Pjotr Kurjanov. Olga Romanovával együtt mutatott rá, hogy milyen problémákat örökölt az orosz állam a represszív államgépezet megerősödése következtében.
Először a bűnözés növekedése és az állampolgárok biztonságának csökkenése. Másodszor is az emberek teljes bizalmatlansága a jogvédő és igazságszolgáltatási rendszer irányában. Harmadszor pedig az az intézményesült tudatállapot, amikor a törvényeket a hatalom és a lakosság is figyelmen kívül hagyja. Negyedszer az emberi jogok megvetése, amikor az országban magasztalják a sztálini NKVD hőstetteit, amely milliókat semmisített meg a táborokban.”
Alapvetően a munkaképes lakosság kerül börtönbe, a családok széthullanak, csökken a születések száma. „De a humanizmus nálunk gyengeségnek számít, innen származik a közös düh” - panaszkodik Olga Romanova.
Hozzáteszi, hogy Oroszország a börtönkultúra országa lett, „ahol mindenki tudja, hogyan végződik a tolvajdalok. Biztos benne, hogy „ha maga az elnök is tolvajnyelven beszél, amit mindenki ért és nevetnek, az azt jelenti, hogy a társadalom beteg”.
