Szolovej

Szolovej

A vártnál kevesebbet nyert Ukrajna az európai társulással

2016. december 25. - Gorek

Az Ukrajna és az Európai Unió közötti gazdasági integráció kezdete óta már csaknem egy év telt el, és úgy tűnik, hogy a megállapodás nem a leghasznosabb az ukrán mezőgazdaság számára – írja a RIA.ru a New York Times-ra hivatkozva. Hatalmas csapást jelentenek a szektor számára az Európai Unió által meghatározott kvóták.

Egy egész sor gazdasági és politikai oknak köszönhetően a Szovjetunió szétesését követően alighanem a baromfitenyésztés bizonyult az egyetlen sikeres iparágnak a mai Ukrajnában – írja a cikk. A lap az Avangard vállalat sikerét hozza fel példaként, amely évente több milliárd tojást állított elő, ráadásul sokkal kisebb önköltséggel, mint a lengyel- és németországi konkurensek.

Azonban amikor az Ukrajna és EU közötti szabadkereskedelmi zónáról szóló megállapodás hatályba lépett, kiderült, hogy habár az európai vezetők boldogan üdvözölték Ukrajna nyugati fordulatát, ám ez nem hozott semmi előnyt az ország mezőgazdasági szektorának. „Európa sokkal szélesebbre tárhatná határait” – idézi a kiadvány Timofej Milovanovot, a Kijevi Gazdasági Iskola vezetőjét. Az áruk vámmentes behozatalára megszabott kvóták túlságosan alacsonynak bizonyultak, emellett az ukrán export 40%-át a mezőgazdasági szektor termékei teszik ki. Példának okáért a méz behozatalára kiszabott éves kvóta másfél hónapra volt elég, tojásból pedig annyira keveset engedtek bevinni, hogy az Avangard egyedül is képes volt a kvóta kimerítésére, noha éves termelésének mindössze az 1,5%-át exportálta Európába. Ez pedig csak egyetlen vállalat, a többiről még szó sem esett.

Miközben az európai ajtók nem nyíltak ki, Ukrajna tönkretette az Oroszországhoz fűződő kapcsolatát, ami szintén fájdalmas csapást jelentett az agrárszektor számára. Az iparág válságba került – ugyancsak az Avangard csaknem 7,5 millió csirkét és hét állattenyésztő telepet vesztett el. A baj pedig nem jár egyedül – a közel-keleti helyzetnek köszönhetően az ebbe a régióba irányuló szállítások gyakorlatilag leálltak, noha 2013-ban csak Irakba 800 millió tojást szállítottak az ukrajnai termelők.

Az Avangard igazgatótanácsának feje, Oleg Bahmatyuk azt állítja, hogy a problémák csak sokasodnak. „Szükségünk van a beruházásokra. Elveszítjük az exportpiacainkat. Mint agrárország csak hanyatlunk.” – állítja.

Donald Trump megválasztása kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja-e Ukrajnát. Magában Európában sem egységes az ukrajnai társulási egyezménnyel kapcsolatos álláspont, amiről a 2016 tavaszán tartott hollandiai népszavazás is tanúskodott. Összességében azt lehet állítani, hogy az európai integráció folyamatának jövője túlságosan ködösnek tűnik.

Ukrajnában 2016. január 1-től lépett hatályba az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi zóna. Az előre meghatározott kvóták keretein belül preferenciális tarifák alapján zajlik a kereskedelem Ukrajna és az EU között. A kvóták feletti szállítások közös tarifák alapján valósulnak meg. A megállapodás keretein belül Ukrajna csupán három termék esetén vezetett be kvótákat az Unió számára – a disznóra, a szárnyasokra és a cukorra, ugyanakkor az Unió az ukrán termékek 36 fajtájára vetett ki kvótákat.

Oroszország kénytelen volt olyan intézkedéseket bevezetni, melyek csökkentik a gazdasága számára felmerülő kockázatokat, és felfüggesztette Ukrajna vonatkozásában a szabadkereskedelmi zónáról szóló megállapodást. A zóna felfüggesztését megelőzően a cukor kivételével az összes ukrán árut vámmentesen lehetett bevinni Oroszországba.

süti beállítások módosítása