Visszavonni az ellenszankciókat, csökkenteni a katonai kiadásokat és elbocsátani a leginkább korrupciógyanús személyeket

Februárban az ország vezetése által kiadott, a gazdasági helyzettel kapcsolatos nyilatkozatokban felcsendült a reménytelenség hangja. A problémák nyilvánvalóak, de sem új megoldásokat nem javasoltak, sem új emberek nincsenek, akik képesek lennének magukra vállalni a felelősséget a gazdaságban végbemenő folyamatokért. Sőt, ez a reménytelenség egyfajta igazolásként szolgál: a gazdasági problémák olyan nagyok, azok természete annyira bonyolult, hogy lehetséges mindenféle változtatás nélkül folytatni az életet. Vajon lehetséges-e egyszerre kijavítani az évek alatt kialakult szakmai hibákat és gyökerestül kiirtani a mindenhol elburjánzott korrupciót?

Természetesen nem lehetséges. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem lehetne megváltoztatni most azonnal. Van jó néhány intézkedés, amelyeket gyorsan meg lehetne hozni. Először is, azonnal vissza kell vonni az Európából és az Egyesült Államokból importált élelmiszerekre kivetett tilalmat. Másodszor, meg kell hirdetni a katonai kiadások jelentős csökkentését. Harmadszor, el kell bocsátani a kormányból és az adminisztrációból a leginkább korrumpálódott személyeket.

Ezek az intézkedések semmiféle tartós problémát sem fognak megoldani. Komoly reformok nem szoktak végbemenni a politikai vezetőség – az elnök, a kormány, a parlament – leváltása nélkül. Nem, én most nem idő előtti választásokra vagy - Isten ments - forradalomra szólítok fel, de a „strukturális reformokról” szóló beszélgetések a politikai vezetőség megújítása nélkül üres fecsegés. Elméletileg elképzelhetjük, de a gyakorlatban ilyen nem fordul elő.

Az augusztusban bevezetett „ellenszankciók” már jelentős károkat okoztak az orosz gazdaság számára. Az elmúlt fél évben az élelmiszerárak inflációja kb. 20%-ot tett ki – kétszer többet, mint a teljes infláció. A legnagyobb csapást a lakosság szegény fele szenvedte el: éppen ezeknek a családoknak az élelmiszerre fordított összeg jelenti a legjelentősebb kiadást. De mi történik akkor, amikor a család a megnövekedett árak miatt kénytelen több pénzt költeni az élelmiszerekre? Nem csak élelemből lesz kevesebb, hanem minden másra kevesebb pénz jut – többek között ez csökkenti a keresletet a hazai termékek iránt. Természetesen az ellenszankciók hatálytalanítása nem segíti a gazdasági krízis megoldását, azonban legalább javítja az oroszok életminőségét, és ami a fő, jelzi: a vezetőség számára nem közömbös, hogy mi folyik a gazdaságban.

Pontosan ugyanígy a katonai és a katonai termeléssel kapcsolatos kiadások csökkentése – legalább ugyanolyan 10%-al, amivel a költségvetés egyéb tételeit is megrövidítették – is helyes jelzésként szolgál. Országunkat – sem közvetlenül, sem közvetetten – senki sem fenyegeti háborúval. Viszont fenyegeti a tartós stagnálás – és ez a fenyegetés sokkal reálisabb, mint az összes „geopolitikával” kapcsolatos. Nem szabad elfelejteni, hogy a Szovjetunió a gazdasági problémák következtében esett szét, amelyek részben az elviselhetetlenül nagy  - kitalált ellenségektől védő - katonai kiadásokkal voltak összefüggésben.

Végül, senki sem kételkedik abban, hogy a korrupció a fejlődő gazdaságok életének természetes része. De nálunk a kormányban és az adminisztrációban a korrupció szintje minden elképzelhető mutatót meghaladt. Tegyük fel, hogy tisztviselők cégeiről és az állami vállalatok vezetőiről, valamint villáikról szóló anyagok nem elegendőek a bíróság számára. Azonban teljesen elegendőek a „bizalomvesztés következtében való” felmentésükhöz. És megint csak – ez egy jó jelzés.

A szerző az NIU „Gazdasági Főiskola” gazdasági karának professzora; a szerző álláspontja az ő személyes véleménye.

Eredeti cikk: http://www.vedomosti.ru/opinion/news/39488491/smena-veh