Szolovej

Szolovej

Eltemetnék Lenint

2017. április 20. - Gorek

Az Egységes Oroszország és Oroszország Liberális-Demokrata Pártjának képviselői kidolgoztak egy törvénytervezetet, amely Vlagyimir Lenin földi maradványainak eltemetését szabályozná.

„Egy tárcaközi bizottság létrehozását irányoztuk elő, amely a történelmi személyek új sírhelyre való eltemetésével foglalkozna. A bolsevik vezér Vlagyimir Leninről van szó, akinek az eltemetéséhez jelenleg hiányoznak a jogi alapok” – mondta a javaslat egyik szerzője, Vlagyimir Sziszojev.

A Levada-Központ nevű szervezet adatai alapján az oroszok több mint fele úgy gondolja, hogy Lenin testét el kell temetni. Nevezetesen a megkérdezettek 32%-a úgy véli, hogy a sírt a Kreml falánál kell elhelyezni, 26% pedig a szentpétervári Volkovszkoje Temetőt javasolja.

Április elején Volokolamszkij Ilarion metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külkapcsolati osztályának elnöke szólított fel Lenin testének eltávolítására. Az Oroszországi Pravoszláv Egyház képviselője szerint a hóhérokat nem kell közszemlére tenni.

Azonban nem támogatja mindenki az ötletet. Valerij Raskin, a Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökhelyettese a törvénytervezet kidolgozóit olyan vámpírokhoz hasonlította, akik a társadalomban keltett ellenségeskedésből táplálkoznak. Szerinte akik ráuntak a stabil társadalomra most azzal foglalkoznak, hogy átírják a történelmet. A kommunista politikus szerint elődeik törvényes alapokon döntöttek Lenin mauzóleumának létrehozásáról, ráadásul az ma már a UNESCO védelme alatt áll.

A rendező Vlagyimir Bortko, aki szintén a Kommunista Párt dumai frakciójának tagja, biztosra veszi, hogy a törvénytervezetet elutasítják. Szerinte a törvény megsérti egy nagy ember emlékét és szükségtelen szakadást idéz elő a társadalomban.

Lenin Mauzóleumát 1990-ben vették fel a UNESCO világörökségi listájára. Azok az államok, melyek területén az UNESCO listáján lévő objektumot helyezkednek el, kötelezettséget vállalnak azok megóvására.

lenta.ru

Gorbacsov szerint teljes gőzzel halad a fegyverkezési verseny

Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnök a Bildnek adott interjújában kifejezte azon véleményét, hogy a világ jelenleg a hidegháború számos ismérvével rendelkezik, valamint a fegyverkezési verseny is teljes gőzzel halad.

„A nagyhatalmak közötti kapcsolatok továbbra is rosszabbodnak. Ez azt a benyomást kelti, hogy a világ háborúra készül. A hidegháború összes ismérve megtalálható” – mondta Gorbacsov. „A politikusok és a magas beosztásiú katonai vezetők egyre harciasabban nyilatkoznak”, a sajtó pedig „támogatja ezt és olajat önt a tűzre.”

Amikor az újságíró a „fegyverkezési verseny elkerülhetetlenségéről” kérdezett, arra Gorbacsov úgy reagált, hogy „az már egy sor régióban teljes gőzzel halad”. „Csapatok érkeznek Európába, ide értve a nehézfegyverzetet is, tankok és páncélozott harcjárművek. Nem is olyan régen a NATO és Oroszország erői még elég messze álltak egymástól. Most szemtől szemben állnak” – mondta.

Gorbacsov az orosz-német kapcsolatokat is kommentálta. Szerinte a német lakosság nem szeretné, ha megismétlődne az Oroszországgal való ellenségeskedés. „Úgy gondolom, hogy nekünk – Oroszországnak és Németországnak – helyre kell állítanunk a kapcsolatokat, meg kell erősíteni és fejleszteni kell a viszonyunkat és meg kell találnunk annak a módját, hogy megbízzunk egymásban.” Azt is kiemelte, hogy sokan, akik korábban hűségesek voltak Oroszországhoz, most szankciókat vezetnek be ellene.

 

https://ria.ru/world/20170414/1492303803.html

Sorra zárják be az oroszországi kórházakat

Szakértők állítása szerint az egészségügy optimalizálása a kórházak tömeges bezárásához és az orvosi ellátás minőségének eséséhez vezetett Oroszországban. 2021-2022-re a kórházak számának tekintetében az ország elérheti az Orosz Birodalom szintjét.

 

Az Orosz Birodalom kórházai

Az oroszországi kórházak száma 2000 és 2015 között megfeleződött, 10 700-ról 5 400-ra csökkent a Gazdasági és Politikai Reformok Központja szakértői szerint. Számításaikat az orosz statisztikai hivatal adataira alapozzák. Jelentésükben – „Egészségügy. Az oroszországi egészségügyi rendszer működésének optimalizálása” – hangsúlyozzák, hogyha a hatalom ilyen tempóban folytatja a kórházak bezárását (353 évente), akkor 2021-2022-re az egészségügyi intézmények száma 3 000-re csökken, vagyis eléri az 1913-as színvonalat.

Az egészségügyi reform 2010-ben kezdődött, amikor törvényt fogadtak el a kötelező orvosi biztosításról. A reform célja az egészségügyi kiadások optimalizálását célozta meg. Mindezt a nem hatékony kórházak bezárásával és a magas technológiájú egészségügyi intézmények kiszélesítésével kívánják elérni. A jelentés készítői Vlagyimir Putyin 15 éves kormányzásának időszakát vették alapul, ide értve a miniszterelnöki ciklusát is. Azon kívül az egészségügy megreformálása és optimalizálása már 2003-2005-ben megkezdődött, amint ez a statisztikákból is látható.

     A kórházak számának csökkenése Oroszországban

 

A kórházak nyomában a vizsgált 15 év alatt a kórházi ágyak száma is átlagosan 27,5%-al csökkent, 1,2 millióra. Vidéken a csökkenés még jelentősebb, csaknem 40%-os. Ezeket az adatokat erősíti meg Eduard Gavrilov, az Egészség alap igazgatója. Elmondása szerint csak 2013 óta a kórházi férőhelyek száma 100 ezerrel csökkent.

David Melik-Guszejnov, a moszkvai egészségügyi ügyosztály alá tartozó egészségügyi Tudományos Kutatóintézet igazgatója egyetért azzal, hogy csökken a kórházi ágyak száma, ezt azonban nem szabad összekeverni az egészségügyi ellátás elérhetőségével és minőségével. A fő mutató a kórházi elhelyezés száma, az pedig növekszik. Például Moszkvában 2016-ban 96 ezer emberrel többen jelentkeztek ki, mint 2015-ben. Ez azt jelenti, habár a helyek fogynak, de hatékonyabban használják ki őket. Minden ágyat 85-90%-osan ki kell használni, hangsúlyozza a szakértő. Ha egy ágy üresen áll, akkor meg kell tőle szabadulni.

 

A manőver nem válik a poliklinikák hasznára

A kórházak és a kórházi férőhelyek számának csökkenését igazolni lehetne az erőforrások átcsoportosításával a poliklinikák szintjére, azonban Oroszországban azokat is bezárják – mutat rá a Gazdasági és Politikai Reformok Központja. 2000-2015 között a számuk 12,7%-al csökkent 18 600-ra. Megterheltségük eközben a 2000-ben mért napi 166 emberről 208-ra emelkedett. „A deklarált manőver, miszerint a terhelést és az erőforrásokat átirányítják a kórházakról a poliklinikákra nem történt meg – a helyzet súlyosbodott mind a fekvőbeteg-ellátás, mind az ambuláns kezelés területén” – vonják le a következtetést a jelentés készítői.

Az orvosi ambuláns-poliklinikai szervezetek száma

 

A Központ szakértői szerint a reform a szolgáltatások elérhetőségének csökkenéséhez vezetett. 2000-2015 között a lakosság megbetegedési arányszáma növekedett: a terhesség és a szülések közben fellépő komplikációk 39,1%-al nőttek, a kimutatott daganatos betegségek 35,7%-al, a vérrendszeri megbetegedések 82,5%-al. A szakértők személyesen ellenőrizték le az orvosi ellátások elérhetőségét a régiókban. A szerzők megpróbáltak bejelentkezni egy belgyógyászhoz egy kis orosz városban, például Ribinszkben Jaroszlavszkaja területen. Amennyiben valódi betegek lettek volna 21 napot kellett volna várakozniuk az orvosi rendelésre. Ezen kívül a kórházakban egy sor gyógyszerből hiány van: analginból, C-vitaminból stb.

Melik-Guszejnov szerint a lakosság megbetegedési arányszámának növekedéséről szóló adatokból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy Oroszországban romlik az egészségügy állapota. Meggyőződése szerint ez nem a megbetegedésekről szól általában, hanem a betegségek diagnosztizálásáról. A betegségek kimutathatósága növekszik, ez pedig jó dolog.

 

A gyorséttermek szintjén a fizetések

A kórházakban fellelhető gyógyszerhiány az oroszországi egészségügy egy másik problémájára hívja fel a figyelmet – az alulfinanszírozottságra. A kormányzat folyamatosan azt nyilatkozza, hogy az egészségügyi kiadások növekednek, ám ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor éppen ellenkezőleg, azok csökkennek. A jelentés a kötelező orvosi biztosítási szövetségi alap költségvetési jelentésére hivatkozik. A szakértők azzal számolnak, hogy 2017-ben a valódi kiadások 6%-al lesznek kevesebbek, mint 2015-ben.

A jelentés készítői az egészségügyi dolgozók fizetéseire is figyelmet fordítottak. Minden túlórát figyelembe véve egy orvos 140 rubelt kap egyórányi munkájáért, azonban az átlagos és fiatal egészségügyi dolgozók ennek megfelelően 82 és 72 rubelt. „Az orvosi órabért a McDonald's gyorsétteremlánc egyszerű munkatársának órabérével lehet összehasonlítani, ami nagyjából 138 rubel. Az adott lánc kávézójának ügyintézője rendszerint már 160 rubelt kap óránként, vagyis többet keres, mint egy felsőfokú végzettséggel rendelkező orvos.” – jegyi meg a jelentés. Az Egészség alap által végzett felmérés szerint, amit Oroszország 84 régiójának 7 500 orvosa között végeztek 2017 februárjában, nagyjából az orvosok fele kevesebbet keres havi 20 000 rubelnél – mesélte Gavrilov.

A kötelező egészségügyi biztosítás tarifái nem fedik le az egészségügyi segítségnyújtás valós költségeit – mutat rá a jelentés. Például egy vérvizsgálat nagyjából 300 rubelbe kerül, miközben a poliklinikák a biztosításból átlagosan 70-100 rubelt kapnak. Emiatt növekszik a fizetős szolgáltatások száma: 2005-től 2014-ig 109,8 milliárd rubelről 474,4 milliárdra.

Maga az egészségbiztosítási rendszer nem működik hatékonyan Oroszországban – foglalja össze a jelentés. Figyelembe véve a távoli és ritkán lakott területeket, nem szabad a pénzt a páciensek számához igazítani – ez alulfinanszírozottsághoz és „az orvosi ellátás elkerülhetetlen elsorvadásához vezet a kisebb városokban és falvakban”. „Elkerülhetetlen vitára bocsátani az egészségügyi biztosítás megreformálását és a részbeni visszatérést a korábban a Szovjetunióban működött elvekhez, ami az orvosi hálózat megszervezését és finanszírozását illeti” – vonják le a szakértők a következtetést.

 

http://www.rbc.ru/society/07/04/2017/58e4feb59a794722462a85aa

A Medvegyevről készült kutatás kivizsgálása ellen szavazott az Állami Duma

Az Állami Duma plenáris ülésén senki sem támogatta a kommunisták azon javaslatát, hogy haladéktalanul vizsgálják ki az Alekszej Navalni Korrupcióellenes Alapjának kutatásában elhangzott állításokat.

A Liberális-Demokrata Párt és az Igazságos Oroszország frakciói egyáltalán nem szavaztak, az Egységes Oroszországtól ketten a vizsgálat ellen, a többiek szintén nem szavaztak.

„Az a személyes álláspontom, hogy nem fogok úgy táncolni ahogyan Navalnij fütyül. Az ő tevékenységének semmi köze nincsen a korrupcióellenes harchoz” – mondta Mihail Jemeljanov, az Igazságos Oroszország frakciójának elnökhelyettese. Véleménye szerint a kommunisták egyszerűen szerették volna magukra vonni a figyelmet azzal, hogy támogatják Navalnij nyomozását.

Igor Lebegyev, az alsóház liberális-demokrata alelnöke azzal magyarázta pártjának viselkedését, hogy „ez nem a parlament dolga, nem szabad felesleges reklámot csinálni ennek az embernek [Navalnijnak]”.

Vaszilij Piszkarev (Egységes Oroszország), a biztonsági és korrupcióellenes dumai bizottság feje még világosabban fejezte ki magát: „Munkásságának eredménye, ahogyan korábban kiderült, és ami most is, az nem más mint, mint a mocsok, a fantázia és hatásos trükkök, hamisítványok valamiféle szimbiózisa, világosan kifejezett politikai provokációs céllal.

A kommunisták által benyújtott dokumentum egyébként azt javasolta, hogy tisztázzák a Navalnij által állítottak hitelességének fokát.

 

http://lentach.media/articles/gosduma-progolosovala-protiv-proverki-faktov-iz-rassledovaniia-o-medvedeve-6

Medvegyev korrupciós hálózata

Mint ismeretes, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista március elején közzétett egy videót  a youtube-on, amelyben hosszasan bizonygatja, hogy Dmitrij Medvegyev egyáltalán nem az az ártatlan csinovnyik, akinek láttatni szeretné magát. Az általa vezetett Korrupcióellenes Alap igyekszik bebizonyítani, hogy Medvegyev egy hatalmas korrupciós hálózat élén áll. A videó, valamint a szintén a nyomozás eredményeit részletező honlap - https://dimon.navalny.com/#intro - hatására március végén Oroszország szerte tüntetéseket rendeztek, melyek hatására több száz embert vettek őrizetbe. Ennek a nyomozásnak az eredményeit szeretném részletekben közzé tenni.

 

 

Apróság. Egy vicces apróság, mint például egy sportcipő, esetleg egy élénk mintázatú ing képes felfedni még a legrafináltabb gazembert is, képes kiindulóponttá válni annak leleplezéséhez.

Ezúttal is így történt.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök egy olyan csinovnyik képét alakította ki magáról, akit senki sem vesz komolyan. Leghírhedtebb megnyilvánulásait is inkább gúnyosan emlegetik, semmint haraggal. Elnézően viselkednek vele szemben, mivel nem tűnik valódi gonosztevőnek.

Még azután is, hogy a Korrupcióellenes Alap felfedte Pljoszban található titkos dácsáját – ez volt az egyik legdrágább létesítmény, amit valaha felvett az Alap -, elviekben nem változott meg a róla kialakult vélemény. Akárcsak korábban, most is mindenki azt gondolja, hogy ő egy különc, aki nem találta meg a saját helyét. Egy gyenge akaratú, ám lényegében jó ember, aki a vicces gadgeteket szereti, nem pedig a palotákat.

Hatalmas tévedésben vagyunk. Dmitrij Anatoljevics Medvegyev egyáltalán nem egy vicces különc, akin nevetni lehet. Ő a létrehozója és egyben a vezetője egy hatalmas, sokszintű korrupciós szisztémának. Az Egységes Oroszország kormányzópártjának vezetője szerte az országban rendelkezik ingatlanokkal, hatalmas földbirtokokat birtokol a legelitebb kerületekben, jachtjai, régi magánvillái vannak, mezőgazdasági komplexumok és borpincészetek képezik a tulajdonát Oroszországban és külföldön egyaránt.

Mindezt a vagyont oligarchák kenőpénzeként és állami bankok hiteleként szerezte.

A miniszterelnök és bizalmasai létrehoztak egy bűnözői szisztémát, amely nem offshore-ra alapul – mint általában – hanem nonprofit alapokra. Ez egy nagyon agyafúrt megoldás. Ezen vagyon valódi birtokosát szinte lehetetlen kinyomozni. Mivel a birtokokat a jótékonysági alapokra iratták, így lényegében senkihez sem tartoznak. Medvegyev vagyonát barátai, osztálytársai és bizalmi emberei igazgatják. Ennek a bűnözői szisztémának a struktúrája annyira bonyolult, hogy a felrajzolása hónapokba tellett, és nem tudtuk, hogyan bizonyítsuk, hogy Medvegyevnek köze van ehhez – ám ekkor szerencsénk volt.

A volt elnököt, a jelenlegi miniszterelnököt, a kolosszális korrupciós vagyon birtokosát egy hétköznapi sportcipó fedte fel.

 

Első fejezet

melyben elmeséljük, miként ajándékozott Medvegyev saját magának egy dácsát, valamint megismerkedünk a miniszterelnök fő bizalmi emberével is

 

A Pljoszban található Milovka ősi majorsága, amely Dmitrij Medvegyev birtokát képezi, már ismert a Korrupcióellenes Alap előző nyomozása által. Maga Medvegyev – sajtótitkárán keresztül – tagadja, hogy köze lenne ehhez a dácsához. Teszi mindezt a sok fénykép, a helyi lakosok, de még a hivatalnokok tanúságtétele ellenére is. A miniszterelnök képviselői azt állítják, hogy a majorság nem áll az FSZO - Szövetségi Védelmi Szolgálat - védelme alatt, noha nem csupán Pljoszban, hanem közvetlenül Milovkán is hivatalos alegységük található, ráadásul pontosan az elnöki biztonsági szolgálatáé, amely Medvegyevet is védi. Milovka felett repüléstilalmi zónát létesítettek – ezt semmi sem indokolja, egy dolgot kivéve: a dácsa Dmitrij Medvegyev rezidenciája.

Még egyszer elidőzünk ezen a rezidencián, minthogy ez a medvegyevi szisztéma egyik legfontosabb eleme. Innen indulva a többi vagyont is egy egységes korrupciós hálózatba tudjuk felfűzni.

A birtokon több épület is található: egy 18. századi, felújított magánvilla, egy modern ház medencével és gazdasági épületek is. Milovkán három helikopterleszálló helyezkedik el, sípálya és egy kikötőmóló a jachtok részére. A föld és a házak is kezdetektől fogva a „Dar” (Adomány) alapra vannak írva.

A Dar[1] regionális nonprofit projektek alapja – eléggé ismert szervezet, amely szorosan kapcsolódik Medvegyevhez. Ez az egyik leggazdagabb oroszországi alap.

A sajtó többször is írt a Dar és Szvetlana Medvegyeva Szociális-Kulturális Kezdeményezések Alapja közötti kapcsolatokról. Például az alapoknak közös alapítóik és közös címeik vannak.

A Dar megfigyelőtanácsának elnöke Ilja Jeliszejev. Jeliszejev a Gazprombank alelnöke, Medvegyev évfolyamtársa, barátja és üzlettársa. Ő a miniszterelnök legbizalmasabb embere, ő igazgatja a vagyonokat és ő fogja össze a medvegyevi birtokok szerteágazó rendszerét. Még sokszor fog szó esni róla.

A Dar 2014-ben átadta Milovkát egy másik alap, a Gragyiszlava tulajdonába. Utóbbi a kulturális-történelmi örökség megőrzésével hivatott foglalkozni. Valójában azonban semmiféle köze nincsen a kulturális-történelmi örökséghez. A Gragyiszlava mint önálló alap egyáltalán nem létezik – csupán a Dar munkatársai által kigondolt formáció, amelynek az a célja, hogy még alaposabban elrejtsék a több mint 20 milliárd rubelt érő dácsa és a miniszterelnök közötti kapcsolatot.

A Gragyiszlava elnöke valójában a Dar munkatársa testületi darfund.ru domainű e-mail címmel.

További érvet szolgáltat az ingatlan tulajdoni lapja. Eszerint a Dar egyszerűen odaajándékozta a Gragyiszlavának az ősi birtokot. Nehezen hihető, hogy egy nonprofit társaság képes volt csak úgy minden teketória nélkül egy ilyen értékes birtokot odaadni egy idegen szervezetnek.

A Gragyiszlava alapítója Leonyid Rubcov. Egyelőre ez a név még nem mond semmit, ám türelem, hamarosan ő lesz a szisztéma legfontosabb elemei közötti összekötő láncszem.

Nem Milovka az egyetlen vagyon, amely Pljoszban a Gragyiszlávhoz tartozik. Ugyancsak ez az alap birtokol a város központi részén egy 6 hektáros telket a Karl Marx utca 1. alatt. A tervdokumentáció szerint itt egy szállodakomplexum fog épülni.

Az Ilja Jeliszejev által vezetett Dar alap az ősi birtokot Medvegyev dácsájává változtatta és a dublőr alap Gragyiszlavának ajándékozta. Milovka valódi birtokosa Dmitrij Medvegyev miniszterelnök és családja marad.

Pljoszból 400 km-el közelebb megyünk Moszkvához, méghozzá Rublovkára. Ebben Leonyid Rubcov, a Gragyiszlava alapítója lesz segítségünkre.

 

[1] Formálisan az alapot a legnagyobb orosz gázvállalat, a Novatek részvényesei – Mihelszon és Szimanovszkij – alapították. Az alap törzstőkéje 33 milliárd rubel. Maga Mihelszon azt mondja, hogy nincsen köze az szervezethez.

Oroszország megállapodott a Szovjetunió utolsó adósságának rendezéséről

Az orosz pénzügyminisztérium aláírt egy megállapodást a bosznia-hercegovinai hatóságokkal az utolsó szovjet adósság kifizetéséről. Oroszországnak 45 napon belül kell egyszeri alkalommal elutalnia 125,2 millió dollárt a délszláv országnak. A minisztérium közlése szerint az adósság a volt Jugoszláviából szállított árukkal kapcsolatban halmozódott fel. A március 21-én aláírt egyezmény értelmében az amerikai dollárban felhalmozott adósság átutalásának 45 naptári napon belül kell megtörténnie a dokumentum hatályba lépésétől.

rbc.ru

Az Európai Unió nagykövete megnevezte az ukrán vízummentesség bevezetésének határidejét

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének vezetője, Hugues Mingarelli úgy véli, hogy a vízummentességet június végéig megkapják az ukránok.

„Elviekben a döntést már meghozták Brüsszelben, jelenleg minden a tervek szerint zajlik. A vízummentességnek június végéig kell hatályba lépnie. Muszáj neki.” – mondta. Emellett azon véleményét is kifejtette, hogy a franciaországi elnökválasztások nem befolyásolhatják a folyamatot.

Azokra az elvárásokra is emlékeztetett, melyeket az ukránokkal szemben támaszthatnak a schengeni határok átlépésekor. Elmondása szerint az Unióba belépő ukrán állampolgárokat kérhetik, hogy bizonyítsák, megfizették tartózkodási helyüket vagy pedig, hogy rendelkezésükre áll elegendő mennyiségű pénz. Ha ezt nem tudják megtenni, akkor megtagadhatják tőlük a beutazást.

„Azonban úgy fogják őket ellenőrizni, mint bármely harmadik ország állampolgárait, amely vízummentességet kötött az EU-val” – tette hozzá Mingarelli.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága március 9-én szavazta meg az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségének eltörlését. Az Európai Parlamentnek április 5-én kell szavaznia a kérdésről.

Ugyanakkor a vízummentesség nem jelenti, hogy automatikusan munkát is vállalhatnak az ukrán állampolgárok Európában. Ezen kívül a megállapodások nem terjednek ki Nagy-Britanniára és Írországra.

 

ria.ru

Poklonszkaja új elv alapján adna orosz állampolgárságot

Oroszországban egy új, területi alapon kaphatnak majd állampolgárságot. Az Állami Duma nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Ruszlan Balbek elmondta, hogy Natalja Poklonszkaja és Konsztantyin Zatulin dolgozták ki az új törvénytervezetet, amelyet a bizottság pozitívan fogadott.

„Abban az esetben, ha az adott törvényt elfogadják, akkor nem csak a vér, a rokonság elve mentén lehet majd megkapni az Oroszországi Föderáció állampolgárságát, hanem a föld elve alapján is. Alapvető kritérium lesz az orosz nyelv ismerete, de a Szovjetunió és az Orosz Birodalom területeivel való kapcsolat is” – mondta Balbek.

Ily módon könnyített eljárásban kaphatnak orosz állampolgárságot az oroszul tudó személyek vagy felmenőik, amennyiben a posztszovjet térség olyan területeiről származnak, melyek egykoron a Szovjetunió vagy az Orosz Birodalom részét képezték.

 

gazeta.ru

Oroszországi agyelszívás: hova és miért vándorolnak ki a szakemberek?

Oroszországban a putyini időszak a magasan képzett szakemberek hatalmas elvándorlásával párosult. Az Atlantic Council szakértői Washingtonban tárgyalták meg az oroszországi agyelszívás okait.

„Menekülés Putyintól – az új agyelszívás” – az Atlantic Council kutatóközpont által szervezett washingtoni kerekasztal megnevezése magáért beszélt. Március 7-én a meghívott szakértők és aktivisták vitatták meg a szakemberek tömeges elvándorlását, amellyel Oroszország szembesült Vlagyimir Putyin elnöksége idején.

Tizennégy év alatt, 2000 és 2014 között az országból 1,5-1,8 millió ember tűnt el – idézte a hivatalos statisztikát Alina Poljakova, az Atlantic Council szakértője. Kiemelte, hogy az emberek különösen aktívan kezdtek elvándorolni a 2012-es elnökválasztásokat követően. A politikai korlátozások szigorodása ugyanis ezt követően indult meg.

 

Tömeges emigráció – „nemzetbiztonsági veszély”

Figyelembe véve az oroszországi demográfiai problémákat, az emberek ilyen nagy arányú kivándorlása „komoly nemzetbiztonsági fenyegetést” jelent – tette hozzá Poljakova. 1991 óta Oroszország nagyjából 800 ezer képzett embert veszített el. „Az orosz gazdaság számára hiányoznak ezek az emberek.”

Emellett Poljakova a képzett káderek elvándorlását tartja az elsőszámú fenyegetésnek Oroszország számára, elvégre nélkülük nem lesz egyszerű az ország számára megőriznie helyét a nemzetközi porondon.

„Azok, akik az utóbbi években emigráltak, továbbra is segíthetnek Oroszországnak” – fejtette ki meggyőződését Jevgenyija Csirikova ökoaktivista, aki részt vett a 2011-2012-es kormányellenes tüntetések megszervezésében. Jelenleg Észtországban él. A kerekasztalnál elmesélte, hogy külföldön sokat tudott meg a civil mozgalmak munkájáról, és most ezeket az ismereteket Oroszországban akarja alkalmazni.

 

Néhányan készek a visszatérésre

A New Jersey állambeli Rutgers Egyetem konzultánsából, Szergej Jerofejevből nem csak az elvándorlók száma vált ki komoly aggodalmat. Különösen erősen aggasztja az a tény, hogy sokkal több képzett szakember hagyja el az országot. Véleménye szerint ennek egyik oka az, hogy az orosz hatalom nem elégségesen finanszírozza az iskolákat, egyetemeket és a tudományos kutatásokat. Emiatt nem zárja ki az oktatás általános színvonalának lehetséges csökkenését sem. Ezen kívül Jerofejev azt is hozzáteszi, hogy Oroszország gyakran nem képes a magasan képzett embereknek megfelelő színvonalú munkahelyet és munkabért ajánlani.

A jelenlegi agyelszívás jelentősen különbözik attól, ami a hidegháború idején volt megfigyelhető. Jelenleg az oroszok nem örökre hagyják el hazájukat. Gyakran megőrzik orosz állampolgárságukat és folyamatosan figyelemmel kísérik a hazai állapotokat. Jerofejev azt is hozzátette, hogy néhányan készek arra, hogy visszatérjenek, amennyiben az oroszországi gazdaság helyzete jobbra fordul.

A Kaliforniában élő fizikus és vállalkozó Mihail Kokorics ugyanezt a véleményt képviseli. Elmondása szerint a külföldön élő, vezető beosztásban lévő oroszok gyakran adnak megrendeléseket az oroszországi cégeknek és intézményeknek. Szerinte ezek az emberek jól ismerik a Nyugatot és Oroszországot is és gyakran járnak haza.

Sok Oroszországban élő kollégája sincs az elvándorlás ellen, amennyiben Nyugaton könnyebben találnak befektetőket a gazdasági projektek számára. A nyugati országok mellett szól az átlátható törvényhozás és a korrupció alacsony szintje is.

 

Az okok a gazdaságban és a politikában keresendők

Az Atlantic Council vitáján résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy a tömeges elvándorlás alapvető oka gazdasági. Az „Agentsztvo Kontakt” nevű moszkvai társaság tavaly májusban végzett egy felmérést 467 oroszországi és nemzetközi cég topmenedzsere körében. Az eredményeik azt mutatták, hogy minden hatodik résztvevőnek szándékában áll az elkövetkezendő két évben másik országba költözni. A többség az Egyesült Államokban, Németországban és Nagy-Britanniában akar élni.

Néhány orosz politikai okokból szeretne országot váltani. Jevgenyija Csirikova emlékeztetett azokra a zaklatásokra, amelyeknek kiteszik Oroszországban a politikai tevékenységet folytató embereket – legyenek ezek ellenzékiek vagy nem kormányzati szervekben tevékenykedők. Mihail Kokorics azonban ódzkodik attól, hogy démonizálja Vlagyimir Putyin hatalmát és a szovjet diktátorokhoz hasonlítsa őt. Véleménye szerint a jelenlegi oroszországi kormányzat nem annyira rossz. Azonban az üzletember úgy gondolja, hogy egyre több orosz érti meg, hogy az országban fennálló állapotoknak meg kell változniuk. Legkésőbb akkor, amikor Putyin elhagyja a Kremlt.

dw.com

A lesittelt Rusz – represszív állam, beteg társadalom

Az oroszországi lakosság több mint negyede esett már át közigazgatási és büntető eljáráson. Szakértők meséltek a börtönök futószalagra emlékeztető mechanizmusáról és ennek társadalomra gyakorolt következményeiről.

Az oroszok negyede - alapvetően a férfiak - megjárták a bíróságot, a börtönöket és a kolóniákat, vagy kaptak egyéb büntetéseket különböző súlyú bűntettekért. Annak ellenére, hogy Oroszországban 2000 óta csökken az elítéltek száma, 2016-ban ez az ország foglalta el az első helyet Eurázsiában, a világon pedig a harmadik helyet az elítéltek száma tekintetében – minden 100 ezer lakosra 450 ember jut. A Börtönkutatások Nemzetközi Központja (ICPS) adatai szerint ez a szám csak a Seychelle-szigeteken és az Egyesült Államokban magasabb – 770 illetve 709 ember. Ugyanakkor például Németországban 100 ezer emberre 76 bebörtönzött jut.

A témával foglalkozó oroszországi szakértők a büntetett előéletűek ilyen nagy számát az orosz állam represszív politikájával magyarázzák, illetve a nyomozás, a bíróságok, az ügyészség és a büntetőrendszer munkájának alacsony színvonalával. Megfigyelők szerint ez komoly szociális problémává vált, amely az oroszok öntudatának kriminalizálásához vezetett és továbbra is komoly károkat okoz a társadalomnak.

 

Miért van olyan sok bűnöző?

2016-ban több mint 630 ezer ember volt előzetes letartóztatásban, börtönben vagy valamelyik kolónián. Oroszország Büntetővégrehajtási Szövetségi Szolgálatának (FSZIN) adatai szerint a büntetések majdnem fele 3-10 év közötti. Ezen kívül 420 ezer orosz állt büntetővégrehajtási felügyelet alatt és töltötte szabadságvesztéssel nem járó büntetését.

Oroszországban a múlt évben összesen több mint 2 millió bűncselekményt regisztráltak, ebből 450 ezer volt súlyos és különösen súlyos. Több mint 1 millió bűnözőt lepleztek le. „A bűnözés ilyen magas szintje közvetlen összefüggésben áll a represszív állami politikával” – fejezi ki meggyőződését Olga Romanova, a „Lecsukott Rusz” segélyalap vezetője.

„A nyomozásnak a beszámolás a fontos – ha a rendőrség januárban 90 bűncselekményt tárt fel, akkor februárban túl kell teljesítenie a tervet egészen 100-ig, akkor kap mindenki prémiumot” – magyarázza Romanova, hogy működik „az állam botos rendszere”. Véleménye szerint ez a fő oka annak, hogy az oroszországi állampolgárok ilyen nagy száma megy keresztül ezen a futószalagon.

„A bírók számára megengedett, hogy törvényellenes ítéleteket hozzanak, hogy kenőpénzt fogadjanak el, és hogy alacsony kvalifikációval rendelkezzenek, cserébe azért, hogy a választási kampányokban abszolút lojálisok legyenek és feltétlenül a hatalom oldalára álljanak” – mondja. Elmondása szerint nem teljesítik a felügyelet és az ügyészség funkcióit. Mint jogintézmény „teljességgel tönkre van téve és átalakult egy olyan szervvé, amelynek nincsenek jogai és kötelezettségei, azonban hatalmas korrupciós lehetőségei vannak”.

Ezen felül Romanova szerint a bírósági ítéletek igazságtalansága és gyakori törvénytelensége miatt ártatlan emberek kerülnek börtönbe. „Képzeljék el, hogy az összes bebörtönzött 30%-a – és ez több mint 200 ezer ember évente – ártatlanul van a rácsok mögött mindössze bírósági hibákból és a közömbösség miatt, mert a bíróságnak vagy a nyomozásnak nem akaródzik kiismernie az ügyet. Azokról már nem is beszélek, akik megrendelésre vagy politikai okokból lettek leültetve” – mondta a „Lecsukott Rusz” vezetője.

Emellett Romanova rámutatott a büntetések kegyetlenségére is. „Egy ellopott csirke miatt is börtönbe küldhetik az embert.” A múlt évben tizenhatszorosára nőtt azon bebörtönzöttek száma, akik valós letöltendőt kaptak „mert megosztottak valamit az interneten, amely sérti valakik érzéseit”.

A szakértő szerint akik ítélkeznek és nyomoznak a megtorlásban érdekeltek annak érdekében, hogy munkával és új munkatársakkal lássák el saját szervezetüket.

 

A visszaesés okai

„De nem csak az elítéltek nagy száma, hanem a visszaesők száma is meghökkentő” – hangsúlyozta Olga Romanova. Az FSZIN első helyettese, Anatolij Rudij adatai szerint a bűncselekmények 85%-át olyanok követik el, akik már korábban is büntetve voltak.

Romanova felhívta a figyelmet arra, hogy az FSZIN nevében „nincsen olyan szó, hogy megjavítás””, ellenben benne van a „büntetés”, mert senki semmit nem is szándékozik megjavítani. Ez egy katonai hivatal, ahol szinte nincsenek is civil szakértők, hanem belügyesek dolgoznak. Ennek következtében az FSZIN intézményeiben „nincsen meg a törvény logikája, nem létezik az emberi jogok betartásának gondolata, ellenben létezik a parancs és annak végrehajtása”.

Romanova szerint a visszaesésekhez az vezet, hogy a börtönökben sok elítélt – az ártatlanok vagy a jelentéktelen bűncselekményt elkövetettek – a valódi bűnözők befolyása alá kerülnek. Hogy túléljenek a szegényes fejadagon – ami valamivel több mint napi egy euro – „hogy cigarettához, teához, egy falat kenyérhez jussanak, elvállalnak rizikós dolgokat is, és lehet, hogy megátalkodott bűnözőként jönnek ki a börtönből, készen arra, hogy bűnt kövessenek el.”

 

Az állami támogatás hiánya

Pjotr Kurjanov jogvédőnek, „A bebörtönzöttek jogainak védelméért” alap szakértőjének is meggyőződése, hogy a megtorló gépezet azon munkálkodik, hogy megtörje az embert. Példaként a karéliai fizikai bántalmazásokat és kínzásokat hozta fel, melyekről Ildar Dagyin aktivista adott hírt. „Oroszország kolóniáiból és börtöneiből eldurvult emberek jönnek ki, egykori rabok, akik a társadalomba is azt viszik ki, amely felgyülemlett bennük” – mondja Kurjanov.

2016 végére 210 ezer ember szabadult. Megközelítőleg ugyanennyien szabadultak a megelőző években is. Azonban Oroszországban nincsen reszocializációs program. Ez egy újabb probléma, amely fájdalmasan érinti azt is, aki szabadul és támogatás nélkül találja magát, és magát a társadalmat is.

„Ül előttem egy ember, aki bejött hozzánk az alapítványhoz. Nem kap munkát, pedig eldöntötte, hogy új életet kezd. A pénze elfogyott, a szociális kapcsolatai szétszakadtak, és értem, hogy ha nem segítünk neki, este valakit agyonvág” – mondja Kurjanov. Habár Olga Romanova szavai szerint hivatalosan nem kevés összegeket fordítanak a társadalomba való visszailleszkedésre, „ám ezeket csak olyan nem kormányzati szervek kapják meg, mint Hirurg «Éjjeli farkasai», «Oroszország tisztjei» és mások.” „Ezeket a pénzeket egyszerűen szétlopják, ám a megkárosított emberek számára nincsen normális segítség” – véli mindkét szakértő. Erről közvetve a statisztika is tanúskodik: az elmúlt tíz évben négyszeresükre nőttek azok az erőszakos bűncselekmények, melyeket visszaesők követtek el.

 

Mi mind a GULAG-ról származunk

„Oroszország nem került messzire a GULAG-tól – Sztálin táborrendszerétől, melynek idején az ország egyik fele ült, a másik ültetett” – fejezte ki meggyőződését Pjotr Kurjanov. Olga Romanovával együtt mutatott rá, hogy milyen problémákat örökölt az orosz állam a represszív államgépezet megerősödése következtében.

Először a bűnözés növekedése és az állampolgárok biztonságának csökkenése. Másodszor is az emberek teljes bizalmatlansága a jogvédő és igazságszolgáltatási rendszer irányában. Harmadszor pedig az az intézményesült tudatállapot, amikor a törvényeket a hatalom és a lakosság is figyelmen kívül hagyja. Negyedszer az emberi jogok megvetése, amikor az országban magasztalják a sztálini NKVD hőstetteit, amely milliókat semmisített meg a táborokban.”

Alapvetően a munkaképes lakosság kerül börtönbe, a családok széthullanak, csökken a születések száma. „De a humanizmus nálunk gyengeségnek számít, innen származik a közös düh” - panaszkodik Olga Romanova.

Hozzáteszi, hogy Oroszország a börtönkultúra országa lett, „ahol mindenki tudja, hogyan végződik a tolvajdalok. Biztos benne, hogy „ha maga az elnök is tolvajnyelven beszél, amit mindenki ért és nevetnek, az azt jelenti, hogy a társadalom beteg”.

 

dw.com

süti beállítások módosítása