Szolovej

Sorra zárják be az oroszországi kórházakat

2017. április 08. - Gorek

Szakértők állítása szerint az egészségügy optimalizálása a kórházak tömeges bezárásához és az orvosi ellátás minőségének eséséhez vezetett Oroszországban. 2021-2022-re a kórházak számának tekintetében az ország elérheti az Orosz Birodalom szintjét.

 

Az Orosz Birodalom kórházai

Az oroszországi kórházak száma 2000 és 2015 között megfeleződött, 10 700-ról 5 400-ra csökkent a Gazdasági és Politikai Reformok Központja szakértői szerint. Számításaikat az orosz statisztikai hivatal adataira alapozzák. Jelentésükben – „Egészségügy. Az oroszországi egészségügyi rendszer működésének optimalizálása” – hangsúlyozzák, hogyha a hatalom ilyen tempóban folytatja a kórházak bezárását (353 évente), akkor 2021-2022-re az egészségügyi intézmények száma 3 000-re csökken, vagyis eléri az 1913-as színvonalat.

Az egészségügyi reform 2010-ben kezdődött, amikor törvényt fogadtak el a kötelező orvosi biztosításról. A reform célja az egészségügyi kiadások optimalizálását célozta meg. Mindezt a nem hatékony kórházak bezárásával és a magas technológiájú egészségügyi intézmények kiszélesítésével kívánják elérni. A jelentés készítői Vlagyimir Putyin 15 éves kormányzásának időszakát vették alapul, ide értve a miniszterelnöki ciklusát is. Azon kívül az egészségügy megreformálása és optimalizálása már 2003-2005-ben megkezdődött, amint ez a statisztikákból is látható.

     A kórházak számának csökkenése Oroszországban

 

A kórházak nyomában a vizsgált 15 év alatt a kórházi ágyak száma is átlagosan 27,5%-al csökkent, 1,2 millióra. Vidéken a csökkenés még jelentősebb, csaknem 40%-os. Ezeket az adatokat erősíti meg Eduard Gavrilov, az Egészség alap igazgatója. Elmondása szerint csak 2013 óta a kórházi férőhelyek száma 100 ezerrel csökkent.

David Melik-Guszejnov, a moszkvai egészségügyi ügyosztály alá tartozó egészségügyi Tudományos Kutatóintézet igazgatója egyetért azzal, hogy csökken a kórházi ágyak száma, ezt azonban nem szabad összekeverni az egészségügyi ellátás elérhetőségével és minőségével. A fő mutató a kórházi elhelyezés száma, az pedig növekszik. Például Moszkvában 2016-ban 96 ezer emberrel többen jelentkeztek ki, mint 2015-ben. Ez azt jelenti, habár a helyek fogynak, de hatékonyabban használják ki őket. Minden ágyat 85-90%-osan ki kell használni, hangsúlyozza a szakértő. Ha egy ágy üresen áll, akkor meg kell tőle szabadulni.

 

A manőver nem válik a poliklinikák hasznára

A kórházak és a kórházi férőhelyek számának csökkenését igazolni lehetne az erőforrások átcsoportosításával a poliklinikák szintjére, azonban Oroszországban azokat is bezárják – mutat rá a Gazdasági és Politikai Reformok Központja. 2000-2015 között a számuk 12,7%-al csökkent 18 600-ra. Megterheltségük eközben a 2000-ben mért napi 166 emberről 208-ra emelkedett. „A deklarált manőver, miszerint a terhelést és az erőforrásokat átirányítják a kórházakról a poliklinikákra nem történt meg – a helyzet súlyosbodott mind a fekvőbeteg-ellátás, mind az ambuláns kezelés területén” – vonják le a következtetést a jelentés készítői.

Az orvosi ambuláns-poliklinikai szervezetek száma

 

A Központ szakértői szerint a reform a szolgáltatások elérhetőségének csökkenéséhez vezetett. 2000-2015 között a lakosság megbetegedési arányszáma növekedett: a terhesség és a szülések közben fellépő komplikációk 39,1%-al nőttek, a kimutatott daganatos betegségek 35,7%-al, a vérrendszeri megbetegedések 82,5%-al. A szakértők személyesen ellenőrizték le az orvosi ellátások elérhetőségét a régiókban. A szerzők megpróbáltak bejelentkezni egy belgyógyászhoz egy kis orosz városban, például Ribinszkben Jaroszlavszkaja területen. Amennyiben valódi betegek lettek volna 21 napot kellett volna várakozniuk az orvosi rendelésre. Ezen kívül a kórházakban egy sor gyógyszerből hiány van: analginból, C-vitaminból stb.

Melik-Guszejnov szerint a lakosság megbetegedési arányszámának növekedéséről szóló adatokból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy Oroszországban romlik az egészségügy állapota. Meggyőződése szerint ez nem a megbetegedésekről szól általában, hanem a betegségek diagnosztizálásáról. A betegségek kimutathatósága növekszik, ez pedig jó dolog.

 

A gyorséttermek szintjén a fizetések

A kórházakban fellelhető gyógyszerhiány az oroszországi egészségügy egy másik problémájára hívja fel a figyelmet – az alulfinanszírozottságra. A kormányzat folyamatosan azt nyilatkozza, hogy az egészségügyi kiadások növekednek, ám ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor éppen ellenkezőleg, azok csökkennek. A jelentés a kötelező orvosi biztosítási szövetségi alap költségvetési jelentésére hivatkozik. A szakértők azzal számolnak, hogy 2017-ben a valódi kiadások 6%-al lesznek kevesebbek, mint 2015-ben.

A jelentés készítői az egészségügyi dolgozók fizetéseire is figyelmet fordítottak. Minden túlórát figyelembe véve egy orvos 140 rubelt kap egyórányi munkájáért, azonban az átlagos és fiatal egészségügyi dolgozók ennek megfelelően 82 és 72 rubelt. „Az orvosi órabért a McDonald's gyorsétteremlánc egyszerű munkatársának órabérével lehet összehasonlítani, ami nagyjából 138 rubel. Az adott lánc kávézójának ügyintézője rendszerint már 160 rubelt kap óránként, vagyis többet keres, mint egy felsőfokú végzettséggel rendelkező orvos.” – jegyi meg a jelentés. Az Egészség alap által végzett felmérés szerint, amit Oroszország 84 régiójának 7 500 orvosa között végeztek 2017 februárjában, nagyjából az orvosok fele kevesebbet keres havi 20 000 rubelnél – mesélte Gavrilov.

A kötelező egészségügyi biztosítás tarifái nem fedik le az egészségügyi segítségnyújtás valós költségeit – mutat rá a jelentés. Például egy vérvizsgálat nagyjából 300 rubelbe kerül, miközben a poliklinikák a biztosításból átlagosan 70-100 rubelt kapnak. Emiatt növekszik a fizetős szolgáltatások száma: 2005-től 2014-ig 109,8 milliárd rubelről 474,4 milliárdra.

Maga az egészségbiztosítási rendszer nem működik hatékonyan Oroszországban – foglalja össze a jelentés. Figyelembe véve a távoli és ritkán lakott területeket, nem szabad a pénzt a páciensek számához igazítani – ez alulfinanszírozottsághoz és „az orvosi ellátás elkerülhetetlen elsorvadásához vezet a kisebb városokban és falvakban”. „Elkerülhetetlen vitára bocsátani az egészségügyi biztosítás megreformálását és a részbeni visszatérést a korábban a Szovjetunióban működött elvekhez, ami az orvosi hálózat megszervezését és finanszírozását illeti” – vonják le a szakértők a következtetést.

 

http://www.rbc.ru/society/07/04/2017/58e4feb59a794722462a85aa