Szolovej

Oroszországi agyelszívás: hova és miért vándorolnak ki a szakemberek?

2017. március 09. - Gorek

Oroszországban a putyini időszak a magasan képzett szakemberek hatalmas elvándorlásával párosult. Az Atlantic Council szakértői Washingtonban tárgyalták meg az oroszországi agyelszívás okait.

„Menekülés Putyintól – az új agyelszívás” – az Atlantic Council kutatóközpont által szervezett washingtoni kerekasztal megnevezése magáért beszélt. Március 7-én a meghívott szakértők és aktivisták vitatták meg a szakemberek tömeges elvándorlását, amellyel Oroszország szembesült Vlagyimir Putyin elnöksége idején.

Tizennégy év alatt, 2000 és 2014 között az országból 1,5-1,8 millió ember tűnt el – idézte a hivatalos statisztikát Alina Poljakova, az Atlantic Council szakértője. Kiemelte, hogy az emberek különösen aktívan kezdtek elvándorolni a 2012-es elnökválasztásokat követően. A politikai korlátozások szigorodása ugyanis ezt követően indult meg.

 

Tömeges emigráció – „nemzetbiztonsági veszély”

Figyelembe véve az oroszországi demográfiai problémákat, az emberek ilyen nagy arányú kivándorlása „komoly nemzetbiztonsági fenyegetést” jelent – tette hozzá Poljakova. 1991 óta Oroszország nagyjából 800 ezer képzett embert veszített el. „Az orosz gazdaság számára hiányoznak ezek az emberek.”

Emellett Poljakova a képzett káderek elvándorlását tartja az elsőszámú fenyegetésnek Oroszország számára, elvégre nélkülük nem lesz egyszerű az ország számára megőriznie helyét a nemzetközi porondon.

„Azok, akik az utóbbi években emigráltak, továbbra is segíthetnek Oroszországnak” – fejtette ki meggyőződését Jevgenyija Csirikova ökoaktivista, aki részt vett a 2011-2012-es kormányellenes tüntetések megszervezésében. Jelenleg Észtországban él. A kerekasztalnál elmesélte, hogy külföldön sokat tudott meg a civil mozgalmak munkájáról, és most ezeket az ismereteket Oroszországban akarja alkalmazni.

 

Néhányan készek a visszatérésre

A New Jersey állambeli Rutgers Egyetem konzultánsából, Szergej Jerofejevből nem csak az elvándorlók száma vált ki komoly aggodalmat. Különösen erősen aggasztja az a tény, hogy sokkal több képzett szakember hagyja el az országot. Véleménye szerint ennek egyik oka az, hogy az orosz hatalom nem elégségesen finanszírozza az iskolákat, egyetemeket és a tudományos kutatásokat. Emiatt nem zárja ki az oktatás általános színvonalának lehetséges csökkenését sem. Ezen kívül Jerofejev azt is hozzáteszi, hogy Oroszország gyakran nem képes a magasan képzett embereknek megfelelő színvonalú munkahelyet és munkabért ajánlani.

A jelenlegi agyelszívás jelentősen különbözik attól, ami a hidegháború idején volt megfigyelhető. Jelenleg az oroszok nem örökre hagyják el hazájukat. Gyakran megőrzik orosz állampolgárságukat és folyamatosan figyelemmel kísérik a hazai állapotokat. Jerofejev azt is hozzátette, hogy néhányan készek arra, hogy visszatérjenek, amennyiben az oroszországi gazdaság helyzete jobbra fordul.

A Kaliforniában élő fizikus és vállalkozó Mihail Kokorics ugyanezt a véleményt képviseli. Elmondása szerint a külföldön élő, vezető beosztásban lévő oroszok gyakran adnak megrendeléseket az oroszországi cégeknek és intézményeknek. Szerinte ezek az emberek jól ismerik a Nyugatot és Oroszországot is és gyakran járnak haza.

Sok Oroszországban élő kollégája sincs az elvándorlás ellen, amennyiben Nyugaton könnyebben találnak befektetőket a gazdasági projektek számára. A nyugati országok mellett szól az átlátható törvényhozás és a korrupció alacsony szintje is.

 

Az okok a gazdaságban és a politikában keresendők

Az Atlantic Council vitáján résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy a tömeges elvándorlás alapvető oka gazdasági. Az „Agentsztvo Kontakt” nevű moszkvai társaság tavaly májusban végzett egy felmérést 467 oroszországi és nemzetközi cég topmenedzsere körében. Az eredményeik azt mutatták, hogy minden hatodik résztvevőnek szándékában áll az elkövetkezendő két évben másik országba költözni. A többség az Egyesült Államokban, Németországban és Nagy-Britanniában akar élni.

Néhány orosz politikai okokból szeretne országot váltani. Jevgenyija Csirikova emlékeztetett azokra a zaklatásokra, amelyeknek kiteszik Oroszországban a politikai tevékenységet folytató embereket – legyenek ezek ellenzékiek vagy nem kormányzati szervekben tevékenykedők. Mihail Kokorics azonban ódzkodik attól, hogy démonizálja Vlagyimir Putyin hatalmát és a szovjet diktátorokhoz hasonlítsa őt. Véleménye szerint a jelenlegi oroszországi kormányzat nem annyira rossz. Azonban az üzletember úgy gondolja, hogy egyre több orosz érti meg, hogy az országban fennálló állapotoknak meg kell változniuk. Legkésőbb akkor, amikor Putyin elhagyja a Kremlt.

dw.com