Szolovej

Obama meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

2017. január 14. - Gorek

Obama amerikai elnök újabb egy évvel hosszabbította meg az Oroszország elleni szankciókat, amelyek időtartama márciusba járt volna le. A leköszönő elnök erről január 13-án pénteken levélben tájékoztatta a Kongresszus két házának vezetőit.

„Azok a cselekmények és az a politika, amelyekre válaszul kiadtuk ezt a parancsot [vagyis a szankciókat], továbbra is rendkívüli fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára” – jelentette ki Obama.

Az Oroszországgal kapcsolatos első szankciókat az ukrajnai helyzet és a Krím ürügyén vezette be Obama 2014. március 6-án. Mindent összevéve háromszor adott ki korlátozó intézkedést, mind a hármat 2014-ben.

Később ezeket további dokumentumokkal egészítették ki, valamint új nevek és szervezetek kerültek feketelistára. Magánszemélyek közül hivatalos személyek és nagyvállalkozók, de ilyenek voltak Viktor Janukovics egykori ukrán elnök kormányának tagjai valamint a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok vezetősége is.

Január 10-én vált ismertté, hogy a szenátus elé terjesztenek egy oroszellenes szankciós törvényjavaslatot Oroszország  amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozásáért. A dokumentum jogi és természetes személyek ellen is korlátozásokat vezetne be, akik az oroszországi szénhidrogének kitermelésébe több mint 20 millió dollárt invesztálnak, beleértve az áruk és szolgáltatások, valamint a technológiák szállítását is. Azok a befektetők is a szankciók hatálya alá esnek, akik az év folyamán az Oroszország által épített csővezetékekbe több mint ötmillió dollárt fektettek be, de azok is, akik több mint egymillió dollárt fektettek be polgári célú nukleáris objektumokba.

A törvénytervezet jóváhagyásához azt a Kongresszus mindkét házának el kell fogadnia és az elnöknek is alá kell írnia.

Kijev rendszeresen azzal vádolja Moszkvát, hogy részt vesz a donbasszi konfliktusban. Oroszország ezeket a vádakat visszautasítja arra hivatkozva, hogy az ukrán félnek nincsenek bizonyítékai. Ukrajna ugyancsak tagadja a 2014-es népszavazás eredményét, melynek értelmében a Krím újra Oroszország része lett. Moszkva álláspontja szerint a régió csatlakozásáról lefolytatott szavazás megfelelt a nemzetközi jogi normáknak.

Lenta.ru