Szolovej

Az Északi Áramlat csődbe viheti a Gazpromot

2015. szeptember 23. - Razbojnyik

A Gazprom igen kedvezőtlen időben döntött a második északi gázvezeték megépítése mellett, továbbá komoly problémák merülhetnek fel a projekt finanszírozásával kapcsolatban is – véli a Fitch Ratings nevű ügynökség. A gázpiaci szakértők véleménye megoszlik: az egyik oldal szerint a Gazprom teljességgel megengedhet magának ilyen kiadásokat, míg a másik oldal úgy véli, hogy az olyan nagy projektek együttes megvalósítása, mint a második Északi Áramlat és a szibériai vezeték a csőd szélére sodorhatja a vállalatot. Elemzők szerint az orosz vállalat komolyan eladósodhat amennyiben megpróbál tőkét bevonni a projekt finanszírozására.

Az Északi Áramlat-2 nevű projekt 55 milliárd köbméter teljesítményű gázvezeték lerakását célozza a Balti tenger fenekén egészen a német partokig. A vezeték párhuzamosan haladna a már üzemelő Északi Áramlat csöveivel. Ez utóbbi teljesítménye szintén 55 milliárd köbméter, amelynek 51%-a a Gazprom tulajdona. A német Wintershall (a BASF leányvállalata) és az E.On 15,5-15,5%-ot birtokolnak, míg a holland Gasunie és ENGIE 9-9%-ot.

A szeptember 4-én aláírt megállapodás értelmében a projektben a német E.On és BASF, az osztrák OMV, a brit-holland Royal Dutch Shell és a francia ENGIE (a korábbi Gaz de France) vesznek részt. A projekt megvalósítására közös céget fognak létrehozni New European Pipeline AG néven, amelyben a Gazpromnak 51%-os részesedése lesz. A többi cég 10-10%-ot birtokol, leszámítva a franciákat, akik 9-et.

Alekszej Miller, a Gazprom vezetője korábban arról beszélt, hogy a vezetékek lefektetésének költsége elérik majd a 9,9 milliárd eurót, ráadásul ennek az összegnek a 70%-át külső forrásokból vonnák be, a maradékot pedig a részvényesek állják majd. A Fitch elemzői azonban úgy vélik, hogy sokkal nehezebb lesz eszközöket bevonni, mint annak idején az első Északi Áramlat esetében volt, hiszen a nyugati szankciók jelentősen megnehezítették a nemzetközi finanszírozást még azon cégek esetében is, amelyek nem esnek közvetlenül a szankciók hatálya alá.

Amennyiben ez a finanszírozási mód nem lenne megvalósítható, a cég próbálkozhatna a saját kiadásaiból pénzelni a projektet, de ez szintén potenciálisan bonyolult és drága lenne a jelenlegi feltételek között – mutat rá a Fitch. Emellett a projektet olyan időszakban indították útjára, amikor Európában gyenge a gáz iránti kereslet, valamint annak meredeken csökkent az ára. A Gazprom az első félévben 7%-al kevesebb, 80 milliárd köbméter gázt értékesített az európai piacokon, egyidejűleg pedig a gáz átlagos ára 26%-al csökkent Európában. Noha a Fitch prognózisa szerint 2015-2016-ban a Gazprom európai eladásainak terjedelme összességében stabil marad, viszont az ügynökség azzal számol, hogy a gáz ára további 15%-ot fog esni a jelenlegi szinthez képest.

Június 30-ra a Gazprom idei tiszta adóssága 1,45 trillió rubel volt Szergej Pigarev, az IK Rye, Man&Gor Securities analitikusa szerint, tehát a társaság tartozása elég alacsony szinten van. Az Északi Áramlat-2 szerinte kb. 400 milliárd rubel befektetését követelheti meg. „Ráadásul ezt az összeget 4-5 év alatt kell majd előteremteni, ezért ebből a szempontból a projekt pénzigénye nem kritikus a gázóriás számára” – gondolja az elemző.

Ugyanakkor Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis vezetője szerint az Északi Áramlat-2 és a szibériai vezeték (ez utóbbi szállítaná a gázt Kínába) egyidejű megépítése csődbe viheti a Gazpromot. „Az állami költségvetés nem lesz abban a helyzetben, hogy kisegítse a céget, ugyanakkor a kormány aligha fogja jelentősen megemelni az oroszországi fogyasztók számára a gáz árát” – magyarázza.

A legolcsóbb variáció arra, hogy az Ukrajna megkerülésével szállítható gáz mértékét megnöveljék (ezt célozza az Északi Áramlat-2 is) továbbra is a Belorusszián és Lengyelországon át Szlovákiába vezető gázvezeték – mondja Korcsemkin. Emellett arra is rámutat, hogy a Gazprom európai partnerei semmit sem kockáztatnak, bármikor kiléphetnek a projektből, teljes kompenzációt kapva, amint ez megtörtént a bedőlt Déli Áramlat esetében is. „Minden kockázatot az orosz fél vállal magára” – húzza alá Korcsemkin.

Mellesleg az északi vezetéknek nem csak pénzügyi kockázatai vannak. Kategorikusan kiállt a projekt ellen Ukrajna és Szlovákia is, amelyek nem akarnak lemondani azokról a jövedelmekről, amelyeket tranzitországként eddig a magukénak tudhattak, hiszen a projekt megvalósulása esetében az Ukrajnába irányuló tranzit gyakorlatilag a nullára csökkenhet. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a múlt héten felszólította Európát, hogy az akadályozza meg a projekt megvalósítását. Emlékezetes, hogy a Déli Áramlattól is azért volt kénytelen Oroszország elállni, mert annak megvalósulását akadályozta az Európai Bizottság.

Eredeti cikk: http://www.gazeta.ru/business/2015/09/21/7769825.shtml