Szolovej

„Minszket súlyos veszteségek fogják érni az oroszországi válság miatt”

Lukasenko kemény kijelentéseinek okát egy belorusz politológus világította meg a Lenta.ru-nak

2014. december 22. - Razbojnyik

Ezen a héten a belorusz elnök, Alekszandr Lukasenko több éles hangú és váratlan kijelentést is tett, melyekkel azt a benyomást keltette, hogy szinte harcolni is kész Oroszországgal. Korábban az orosz felügyeleti szervek egész sor belorusz termék bevitelét és tranzitját korlátozták, mivel reexportra gyanakodtak. Mi történik a belorusz-orosz kapcsolatokban? Erről beszélgetett a Lenta.ru a minszki európai integrációs központ igazgatójával, Jurij Sevcovval.

Lenta.ru: A napokban Alekszandr Lukasenko kijelentette, hogy „keleti fivérünk mostani viselkedése nem tud nem gyanakvással eltölteni bennünket.” Mivel függ össze, hogy Lukasenko retorikája ennyire megváltozott Oroszországgal kapcsolatban? Magyarázható-e mindez csupán a Belorusszián keresztül illegálisan, az orosz szankciók alá eső európai termékek szállítására vonatkozó oroszországi reakcióval?

Jurij Sevcov: Nem. A probléma nem csak az ezen árucikkek kapcsán kialakult vitáról szól. Oroszország gyakran hoz olyan döntéseket, amelyek hatással vannak Belorussziára, anélkül, hogy egyeztetne Minszkkel. A napokban Oroszország belorussziai nagykövete, Alekszandr Szurikov panaszkodott is ezzel kapcsolatban, mivel úgy gondolja, hogy ezekkel a döntésekkel hibákat követ el az orosz vezetés. Néhány az utóbbi ilyen döntésekből – szankciók az Európai Unió országai ellen, adózási cselfogások az olajiparban, gyakorlatilag vámhatár létesítése Belorussziával szemben. Én ide sorolnám még az ukrán munkavállalókkal kapcsolatos döntést is, amely megköveteli Minszktől, hogy jelentősen növelje az ukrán-belorusz határ felügyeletét, vagy pedig kezdje el ellenőrizni az állampolgárok mozgását a belorusz-orosz határon. Ugyanis az ukránok egészen biztosan megpróbálnak majd Belorusszián keresztül bejutni Oroszországba, méghozzá sokan.

Mindazonáltal Lukasenko a héten kijelentette, hogy a beloruszoknak nem szabad csak Oroszországra figyelniük, és új piacokat kell keresni, ahol értékesíthetik termékeiket. Lehet-e ezzel kapcsolatban a belorusz elnök új külpolitikai kurzusáról beszélni?

Nem, nem lehet. Ez egyelőre nem más, mint az oroszországi gazdasági viszonyok, valamint néhány, Belorussziával kapcsolatos orosz intézkedés nyomán kialakult mély aggodalom konstatálása. Ezeket az intézkedéseket Lukasenko a Vámszövetség feltételeinek megszegéseként tartja számon. December 23-án esedékes Putyin és Lukasenko találkozója. Komoly beszélgetés előtt állunk. A belorusz vezető ezen kijelentései alapvetően nem mások, mint a közvélemény felkészítése erre a találkozóra és a beszélgetésre.

Milyen a belorusz gazdaság jelenlegi állapota? Milyen mértékben hatott rá eddig az orosz pénzügyi krízis?

Az orosz rubel elértéktelenedése egyelőre nem érintette Belorussziát. A belorusz rubel szinte nem is gyengül. Viszont erősen csökkent az orosz piac befogadóképessége, tehát mindenki, aki valamit exportál Oroszországba, szembesült a jövedelmezőség erős csökkenésével. Vagyis világos, hogy a köztársaság észrevehető veszteségeket fog szenvedni az oroszországi krízistől. Ez viszont valamivel később fog bekövetkezni, mint Oroszországban.

Hoztak-e Lukasenkonak valamilyen külpolitikai sikert az ukrajnai helyzet rendezésére megtartott minszki tárgyalások?

Igen. A nyugati országok gyakorlatilag feloldották a Belorussziát sújtó diplomáciai blokádot. Országunk régóta az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciói alatt él. Most viszont ezek a szankciók de facto jelentősen lazultak.

2015. január 1-től lép életbe az Eurázsiai Gazdasági Szövetség. Lukasenko hogy látja hazája szerepét ebben a szövetségben? Vajon egyetért-e a szövetségen belüli orosz dominanciával?

Lukasenko minden dokumentumot aláírt, mely ezzel a szövetséggel kapcsolatos. Ez nem volt egyszerű döntés. Feltételezem, várja ezek teljesítését.

Nemrég a „Vedomosztyi” állította, hogy az Európai Uniónak el kell fogadnia az Eurázsiai Gazdasági Szövetséggel való együttélés gondolatát annak érdekében, hogy megvalósítsák az Atlanti-óceán és a Vlagyivosztok közötti térség integrációjának a tervét. Milyen szerepet tudna itt Belorusszia játszani?

A Vámszövetség megkötése mellett Minszk felvetette az „integrációk integrációjának” a tervét. Ugyanilyen tervet, de más szavakkal akkoriban Vlagyimir Putyin is hangoztatott, javasolván, hogy a Vámszövetségre ne úgy tekintsenek, mint az Európai Unió egy alternatívájára, hanem mint egy szilárd regionális blokkra, amely hatékonyabban lesz képes együttműködni az Unióval, mint ezek az országok egyenként, vagy az uniós tagsághoz vezető úton. Ez az elképzelés megmarad Minszk hivatalos és alapvető álláspontjaként az európai és az eurázsiai integrációval kapcsolatban. Belorusszia a két integrációs folyamat közös pontjaként jelenik meg, anélkül, hogy egyensúlyozna a kettő között, a köztársaság az Eurázsiai Szövetség mellett döntött. Az ország geográfiai helyzetéből adódóan azonban igyekszik az Eurázsiai Szövetség irányából összekötő láncszemként fellépni az Európai Unióval kapcsolatban. Minszk minden téren igyekszik majd fejleszteni a két unió közötti kommunikációt, pl. a regionális biztonság és a gazdasági együttműködés tekintetében, mind az Unió egészével, mind pedig az Unióval szövetséges országokkal.

Eredeti cikk: http://lenta.ru/articles/2014/12/21/shevtsov/?f